Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

105 SZAKMAR Szakmar - Kertek alja (Ny-i faluvég) A Szakmarról Keserűtelekre vezető út és a Pálföldi út (Páncélos út) kereszteződésétől ÉNy-ra, a Csorna - Foktői-csatornától kb. 100 m-re D-re, környezetéből kiemelkedő dombháton szarmata és középkori kerámiatöredékek. VKM RGy. lt.sz.: 97.333.1-12. D. Szabó Kálmán (1994) Szakmar - Kisülés, D A település D-i szélétől mintegy 600 m-re, az Árpás K-i hatján, a Homokmégy felé vezető műúttól kb. 100 m-re Ny-ra szarmata és Árpád-kori edénytöredékek. VKM RGy. lt.sz.: 97.325.1-7. D. Szabó Kálmán (1994) Szakmar - Kisülés, Árpás alja (a falu vége a híd mellett) A Kalocsa - Szakmar műút Árpáson átvezető hídjától ÉNy-ra, környezetéből határozottan kiemelkedő, ovális dombon neolit (Körös-Starcevo), Árpád- és középkori kerámiatöredékek kerültek elő. VKM RGy. lt.sz.: 97.430.1-26. D. Szabó Kálmán (1994) Szakmar - Malomér I. DNy-i rész A Szakmarról Homokmégyre vezető műúttól kb. 100 m-re Ny-ra, a Malomértől É-ra, a Kisüllési-csatornától K-re, É-D irányban hosszan elnyúló dombháton bronzkori, szarmata és középkori kerámiatöredékek kerültek elő. VKM RGy. lt.sz.: 97.407.1-11. D. Szabó Kálmán (1994) Szakmar - Pálfölde Szakmartól kb. 2 km-re ÉNy-ra, a Csorna - Foktői-csatorna (Likár) kanyarulatában, a Pálföldi úttól É-ra, a csatorna hídjától kb. 600 m-re ÉK-re, egykori vízfolyás partján kiemelkedő dombháton neolit (vonaldíszes), bronzkori(?) és Árpád-kori edénytöredékek. (A VKM nyilvántartásában Úszód Pálfölde néven szerepel.) VKM RGy. lt.sz.: 97.387.1-10. D. Szabó Kálmán (1994) Szakmar - Páncélos út A Szakmarról Keserűtelekre vezető út és a Pálföldi út (Páncélos út) kereszteződésétől kb. 2 kmre, a katonai gyakorlótérhez vezető út É-i oldalán, kb. 300 m hosszú háton őskori, szarmata és Árpádkori kerámiatöredékek. VKM RGy. lt.sz.: 97.338.1-5. D. Szabó Kálmán (1994) ÚJTELEK Újtelek - Felsőerek, Pécsi szállás helye Felsőerektől kb. 1,2 km-re DK-re, az Alsóerek felé vezető földúttól kb. 400 m-re K-re, a Szénafok és egy másik fok közötti területen 80 x 300 m hosszú elnyúló dombháton Árpád- és középkori edénytöredékek. VKM RGy. lt.sz.: 97.399.1-2. D. Szabó Kálmán (1994)