Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)
214 "Hegyessy Béla r. kapitány úr Bonczos Miklós államtitkár úrtól telefonon vett intézkedés alapján a következőket közli: Dr. Németh Kálmán bukovinai plébános úr kérésére hozzájárult ahhoz, hogy nem Józseffalva és Fogadjisten községeket egyesítve helyezzük el a tomocsevói telepen, hanem Fogadjisten és PergyeiHadikfalvi lakosokat egyesítjük ezen a telepen. Józseffalva pedig az Újvidék mellettei Veternik telepre kerül. Államtitkár úr elrendeli, hogy az érdekelteket erről azonnal értesítsük." Németh Kálmán, Józseffalva plébánosa jelentős szerepet vállalt a telepítésben, s az iratokból az is kiderült, hogy kellő befolyást is sikerült kialakítania a telepítést irányító kormányzati szervek, nevezetesen a Telepítési Kormánybiztosság vezető beosztású személyeinek körében. 9 Első lépésben tehát megakadályozta, hogy józseffalvi híveit bergyel - hadikfalviakkal egy községben telepítsék le. 10 Miért tette mindezt? Egyértelmű magyarázatot nem találtunk erre, de annyit tudunk, hogy Bergyel-Hadikfalva a Szucsáva jobb partján lévő településrésze volt Hadikfalvának, s a bukovinai falvak közül itt volt a legmagasabb (56,2%) a 0-1 holdon gazdálkodók száma, vagyis a legszegényebb székelyek lakták. 11 Emellett úgy vélem Németh Kálmán igyekezett híveit egy faluban tartani. A későbbi történések tükrében azonban úgy tűnik, hogy mégsem Veterniken (a későbbi Hadikligeten) telepedtek le a józseffalviak 1941 tavaszán. Németh Kálmán plébánosnak a kalocsai Érseki Hivatalhoz írott leveléből arról értesültem, hogy : "amíg a józseffalvi hívek Tomicsevoban és Vajszkán laktak", tehát mégsem foglalták el az újvidék közeli Veternik községet. 12 Tomicsevo és Vajszka a hódsági járás két kis faluja. De itt sem maradtak sokáig a józseffalviak. Werth Henrik vezérkari főnök 1941. július 11-én Bonczos Miklósnak a Külföldi Magyarokat Letelepítő Kormánybiztosság vezetőjének küldött összefoglalójában ezt írja: "A telepítésen kívül állók és a környék lakossága körében kedvezőtlen hatást váltott ki, hogy a hódsági járásba telepített józseffalviak később saját 8 TMLBSzMX/51.3249/1943. 19.d. 9 Németh Kálmán munkásságára A. SAJTI Enikő 1984. 16-17.; 198. 56-58. - NÉMETH Kálmán 1943. Visszaemlékezések Demse Péter, volt andrásfalvi káplán és Elekes Dénes volt istensegítsi és fogadjisteni plébános TIM Adattár 1140., 1585.; MERK Zsuzsa 1996. 209-221. 10 A település nevének írása bizonytalan. Hol Pergyei-, hol Bergyel-Hadikfalva szerepel. Az iratok és a visszaemlékezők szerint úgy tűnik a Bergyel-Hadikfalva a helyes. 11 OL FM К 184 - 1941-137-135280. A Külföldi Magyarokat Letelepítő Kormánybiztosság 8. sz. tájékoztatója. MERK Zsuzsa 1995/b. 261-270. 12 A Külföldi Magyarokat Letelepítő Kormánybiztosság 4. számú tájékoztatójában (1941. június 5.) bukovinai székely telepként tüntetik fel a Hódsági járás két kis faluját, Alpár-Vajszkát (Józsefháza) és Tomicsevot (Bácsjózseffalva). A Kormánybiztosság 7. számú tájékoztatója szerint (1941. július 8.) már a topolyai járás Hadzióevo nevű telepe Bácsjózseffalva. Németh Kálmánnak a kalocsai érsekségre írott levele alapján tehát 1941. június 5. és július 8. között a korábban megnevezett helységektől (Vajska, Tomicevo) északabbra, Szabadka közelébe települtek át. Alpár-Vajszka és Tomicevo egy 1941. július 25-én készült egyházi jelentés szerint "vitézi telepek", Tomiéevo magyar neve Bácsvitézfalva - más jelentések és térkép szerint Vitézfalu. - OL FM К 184-1941-137-135280; KÉL Generalia sz.n. 1941. július 25.; DÉKONSZKY György. Bács-Bodrog vármegye térképe 1942.; MARKOVIC, Milica 1966.; MERK Zsuzsa 1995/a. 57-66.
