Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Sz. Kőrösi Ilona: Képek Irányi István (1889–1971) rajztanár, festőművész, kecskeméti munkásságából

337 volt, abból a Katona-családból, amelynek legismertebb alakja a kecskeméti históriában Katona Zsigmond gyógyszerész (az 1848-as legendás hírű Galambosi Kiss József sógora), szőlőnemesítő; a ma élők közül pedig az utolérhetetlen műveltséggel és helyismerettel rendelkező Dr. Katona Piroska. Pócsy Terézia testvére volt Pócsy Blanka tanítónő,aki a század elején úttörő munkát végzett a slöjd (kézimunka) oktatása és az erdei iskola meghonosítása terén. Legközelebbi rokonságához tartozott Szalontay Barnabás mérnök, műszaki tanácsos, építési osztályvezető, aki az 1920-as évek elején jelentős munkát végzett a városrendezés, házépítési akciók, a telekosztások és az infrastrukturális fejlesztés terén.. Az édesanya, Pócsy Györgyné Katona Blanka a város társadalmi és kulturális életének ismert egyénisége volt. Irányi István rokonsági és ismeretségi köre a Pócsy- és a Katona-családon keresztül rövid idő alatt kiterjedt a Szalontay-, a Szappanos-, és a Szeless-családra is. Szakmai és baráti köréhez tartoztak a város értelmiségének olyan kiválóságai, mint Sántha György költő, Maréthey Sándor orvos, Mares Géza árvaházigazgató és családja, dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató, dr. Nagy György orvos és családja. Látóköréből és kapcsolataiból nem hiányzott a könyvtár, a múzeum, a kaszinó, az amatőr színjátszók és a könyvkiadók. Irányi István felesége maga is főiskolát végzett művésztanár volt; még Budapesten ismerkedtek meg. A házasságkötést követő években fontos népművelői munkát végzett: a Kecskemét környéki tanyai iskolákban vetítettképes előadásokat tartott. Festett, rajzolt, irodalmi előadásokon szerepelt és résztvett a Kecskeméten mindig nagy népszerűségnek örvendő kézimunka-kiállításokon. Népművészeti munkák alapján kézimunkákat tervezett, rajzolt és előnyomást vállalt. A pedagógus és alkotóművész Irányi István számára az éltető szellemi közeg mellett a család és az otthon jelentette a legfontosabb értékeket. A család életében az egyik legfontosabb pont a Jókai u. 12. számú Pócsy-ház, majd a katonatelepi kert és ház volt. Több évtized távlatából Irányi István gyermekei - dr. Borsos Józsefné dr. Irányi Lujza és dr. Irányi Béla - így emlékeznek a szülőkre és az otthonra: "Emlékezetünkben Édesapánk mint a polgári erények megtestesítője él, Édesanyánk pedig a nagy család, melynek középpontja a kecskeméti öregház, később Katonatelep volt, szívét és összetartó erejét jelenti."

3 Irányi Istvánra mint felkészült, következetes, szigorú de melegszívű, nyílt és becsületes szellemre nevelő pedagógusra emlékeznek egykori tanítványai. A Reáliskolában a 152. számú cserkészcsapat vezetője volt, amelynek egyik legnagyobb akciója, -az 1927 nyarán megszervezett mozgó tábor - életreszóló élménnyel ajándékozta meg a nyári programban résztvevőket. A diákok Irányi István vezetésével 3 Irányi István emlékkiállítása. Kecskemét, 1999. márc. Kiállítási katalógus. Kecskemét, 1999.