Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)
228 jegyzőkönyvek adják meg most is a magyarázatot arra, hogy Szovjetunióban születettek miként is kerültek a Délvidékre. 46 Ezekből kiderül, hogy az első világháború során hadifogságba került, majd a Szovjetunióban házasságot kötött, ott letelepedett magyarokról és utódaikról van szó. Mindegyikük Ukrajnából érkezett. Miután Kijevet elfoglalták a németek (1941. szeptember 19.), az itt élő magyaroknak lehetőségük nyílt a Magyarországra településre. A második világháború alatt - mint az az eddigi forrásokból kiderült - a kormány igyekezett a szórványmagyarságot Magyarországra telepíteni. Az etnikai arányok megváltoztatására törekedve - ez a Délvidéken különösen fontos volt még a volt Szovjetunió területére is kiterjedt a propaganda. így kerülhettek Fogadjisten településre ukrajnai magyarok. A visszaemlékező minderről a következőképp vall: "Voltak velünk még oroszok is. Szovjetunióból azok a magyarok, akik valahogy úgy maradtak kint Oroszországban a háború után, az első háború után. Ott megnősültek, családot alapítottak, és amikor a Hitler már elérte azt a részt, akkor azok, akik magyarok voltak családostul elhozták őket Magyarországra, és odakerültek a mi falunkba. Volt 5-6 család. Somogyi Olgát ismertem. És annak a férje csángó. Az oroszországiak feleségei nem tudtak magyarul, csak a férj, aki magyar ember, aki ott maradt Oroszországban. Oroszországban megnősült, de azért tudott magyarul. A feleségek ott [Fogadjisten] tanultak magyarul. Ez a Somogyi Olga iskolázott lány volt." A visszaemlékező szavai teljesen hitelesek, megnéztem Somogyi Olga jegyzőkönyvét, melyben házassága kapcsán az okiratok hiánya miatt kért engedélyt esküvőjére az érseki hatóságtól. Szép, kiírt betűkkel írta alá a jegyzőkönyvet, a magyar névhasználatnak megfelelően. A moldvai csángók esetében egészen más a tapasztalat. A jegyzőkönyvek aláírásaként gyakran szerepel a kereszt (alatta a névíró neve), illetve a név romános formája. (Avadani Gheorghe=Vadána György; Cioban Gheorghe=Csabán György; Dorodici Petar=Daradity Péter). Sajnos a katolikus egyház a moldvai magyarság esetében nem érvényesítette kellőképp befolyását. Ez olvasható ki az egyházi anyakönyvekből, s a visszaemlékezők szavaiból is. FOGADJISTEN KÖZSÉG LAKÓINAK SORSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Fogadjisten délvidéki falu lakóinak többsége 1944 októberét követően internáló táborba került Szeghegyen (Szikics, ma Lovcenac, Jugoszlávia). A 28 bukovinai székely lakosságú délvidéki falu népességének túlnyomó része 1944. október 8. után, a magyar kormány rádióban közzétett felhívásának eleget téve KÉL Oromhegyes ir. 1941-1943. TIM Adattár 2814. Bácsné Kurucz Ágota visszaemlékezése.
