Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth János: A kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak migrációja a XVIII. század elején

CUMANIA 16., KECSKEMÉT, 1999 291 BARTH JÁNOS A KALOCSAI ÉRSEKSÉG DUNA MENTI JOBBÁGYAINAK MIGRÁCIÓJA A XVIII. SZÁZAD ELEJÉN AZ 1731. ÉVI TANÚVALLOMÁSOK 1731 tavaszán Csáki Imre kalocsai érsek vizsgálatot végeztetett arról, hogy uradalmának néhány falujából kik költöztek el uradalmon kívüli helységekbe az emlékezettel elérhető időben. A vizsgálat Szentbenedek, Úszód, Foktő, Szeremle, Pandúr, Kákony és Csanád helységekre terjedt ki. A pesti Királyi Tábla tisztségviselői által készített és 1731. máj. 18-án lezárt vallatási jegyzőkönyv fennmaradt a Kalocsai Érseki Levéltárban.

1 A XVIII. század eleji paraszti migráció kiváló forrásának tekinthető. Alábbiakban csaknem teljes terjedelmében közzéteszem a vallatási jegyzőkönyvet és rövid tanulmányban mutatom be legfontosabb sajátosságait, adatait. A sok szempontból kiváló és értékes történeti forrás rendelkezik olyan tulajdonságokkal is, amelyek a népesedéstörténet kései kutatója számára hiányosságnak, negatív sajátosságnak tűnnek: 1. Készítője csak azokat az elköltözéseket vette számba, amelyek az érseki dominiumon kívüli területre irányultak. Tehát nem foglalkozott azokkal a költözködőkkel, akik az uradalom valamely másik falujába telepedtek át. Ez egyébként teljesen természetes, hiszen a vizsgálatnak azt kellett kideríteni, hogy a „szökés" szóval jelzett elköltözésekkel hol, mikor és milyen mértékben sérültek az érseki dominium anyagi érdekei. 2. A vizsgálat csak az érseki helységek egy részére terjedt ki. Nem érintette Kalocsát, Géderlakot, Mikét, Hajóst, Nádudvart, Dusnokot, Sükösdöt, Bogyiszlói és a távoli Bácsot. Pontosabban egy olyan vizsgálati jegyzőkönyv maradt meg, amely Szentbenedek, Úszód, Foktő, Szeremle, Pandúr, Kákony és Csanád falvak elköltözött lakóit vette számba. Szerencsére a kedvezőtlen sajátosságok jelentéktelenné törpülnek, ha a forrás kedvező adottságait sorakoztatjuk föl: 1. A vallomásokban minden elköltözés szerepelt, amelyet 1731-ben fel tudott idézni a vizsgált 7 falu népi emlékezete. Nemcsak a családos, telkes jobbágyok eltávozásait, szökéseit sorolták föl a tanúk, hanem az uradalmon kívül szolgálatot 1 Kalocsai Érseki Levéltár (a továbbiakban KÉL.). II. Rendezetlen vegyes iratok. Szökött jobbágyok keresése, 1731.