Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
83 A hordó belső oldalára idővel borkő rakódott le, amit kiszedtek, mert megsavanyodott tőle a bor. Ezt is kádárokra bízták, mert a munka a hordó felbontásával járt. A borkövet eladták vándorkereskedőknek, akik házról- házra, tanyáról tanyára jártak felvásárolni a borkövet. A kádár munkához is értettek, maguk is szétszedték a hordót, kikaparták belőle a borkövet. A borkő ára kétszerese volt a legjobb minőségű bornak. Ha a gazda nem kívánta megtartani a borkövet, a kádár vagy a kereskedő ingyen elvégezte a munkát, sőt még fizetett, hogy kikaparhassa a hordót, s megkaphassa a borkövet. Egy 5 hektós hordóban lehetett 6-7 kg borkő is. Hallottak róla, hogy a gazdák a borkövet káposzta savanyításához használták, de ez soha nem volt általános, azt inkább eladták. Ha a borkövet a hordóból kiszedték, azután sem kellett penészedéstől tartani, mert annyi mindig maradt a hordóban, ami megvédte ettől a bort. FELHASZNÁLÁS, ÉRTÉKESÍTÉS Asszonyok és gyerekek számára, akik nem szerették a bort, a mustból kisebb mennyiséget téli fogyasztásra tartósítottak. Ezt az állított bort 211 , édes mustot vagy édes bort kétféleképpen nyerték. A tartósításnak egyik módja volt, hogy a mustot egy nagyobb edényben hagyták letisztulni, majd kisebb edénybe töltötték, amit az színültig megtöltött. Az edényt légmentesen lezárták és 9 napig állni hagyták. Ekkor a mustot lefejtették és újra feltöltötték az edényt. így a must nem tudott kiforrni. Az eltevés másik módja volt, hogy a mustba szalicilt tettek és lefojtották. Ha hordóban tették el a mustot, a hordót előzőleg is, meg a lefejtéskor is kénezték. A színültig töltött és jól ledugaszolt hordóban a szalicil gátolta meg az erjedést. 50-100 literes hordó édes must kielégítette a család női tagjainak egész téli szükségletét. Az ilyen mustot néha borral keverve fogyasztották. A must sűrített formában való tartósítását és más célú felhasználását szolgálta a mustméz készítése. Zománcozott vagy réz üstben a mustot addig főzték, míg az besűrűsödött, mennyisége felére csökkent, ikrás, szirupos lett. Méz helyett sütemények ízesítésére is nagyobb biztonsággal tudták megoldani. Az ollóval lecsipegetett, megmosott szemeket üvegekbe tették, meleg sziruppal leöntötték és kidunsztolták. Az így nyert szőlőbefőtt különösen gyerekeknek volt jó téli csemege. Ha szirupot hígabb formában vászonfazékba öntötték és abba szép, tisztára mosott fürtöket helyeztek, tetejére szalicilt tettek, lekötés és dunsztolás nélkül is elállt benne a szőlő tavaszig. A felhasználás e kivételes és ritka formái mellett a szőlőtermesztés valódi és általános célja a borkészítés, fogyasztás és értékesítés volt. A bort a termelők és felnőtt családtagjaik rendszeresen fogyasztották. Itták éhomra, azaz üres gyomorra, mások szívesebben csak étkezés után fogyasztot' BÖRCSÖK Vince 1970/a. 85-86.
