Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon

43 hogy ott a kereszt a szőlő sarkánál, amit a gazda bottal vagy csizmasarokkal rajzolt a földbe, tudta, hogy a szőlőt szemmel tartják. A gazdák útjuk során egymás szőlőjére is vigyáztak. ÜLTETÉS, PÓTLÁS A szőlő legrégibb ültetési módja a kompokra való ültetés, amikor minden előzetes talajmunka nélkül kapával, ásóval készített gödrökbe rakták el a sima vesszőt és utána a földet megtaposták.

150 Ez az ültetési mód feltehetően a DunaTisza közén sem volt általános. Kecelről ennek azt a változatát ismerjük, hogy egymástól ölnyi távolságra 40-50 cm mély árkokat ástak, az árkok mindkét végébe egy-egy szőlővesszőt helyeztek, majd az árkokat betemették és a vessző környékét jól megtaposták. Amikor a szőlő 3 éves lett, mindegyik tőkéről lebújtattak egy vesszőt, így a sortávolság fél ölnyire csökkent.

151 Dabon még az 1890-es években is szokás volt az árok után való ültetés. Zsinór mellett ásták az árkot, abba rakták a vesszőt. Az árkot a következő árok földjével temették be, s a vessző körül megtaposták a földet.

152 A múlt század utolsó harmadáig volt szokás, hogy a forgatatlan, elegyengetett talajt kigazolták, sekélyen felszántották, s a sima vesszőt kézzel szúrták a talajba.

153 A szőlőültetésnek extenzív, de már haladottabb fokát mutatja az eke után való elrakás. A talajmunka (szántás) és ültetés egyszerre történt. Négy lóval vagy hat ökörrel mély barázdát szántottak, s minden második vagy harmadik barázdába leszúrtak egy sor vesszőt. Ezután a vessző körül megtaposták a földet. Ez a módszer a homokterületeken terjedt el a legjobban. Itt a tőketávolság egy lépés volt.

154 Már a XVIII.-XIX. század fordulóján az alföldi laza homoktalajokon szokás volt az előkészítetlen vagy csak szántással fellazított földbe ültető fúró segítségével dugványozni a sima vesszőket.

155 Megfelelő talaj előkészítés nélkül ez az ültetési mód is az extenzív eljárások közé tartozott. A szőlőt általában tavasszal ültették, de előfordult, hogy már ősszel vagy az újévre befejezett forgatásba februárban dugdosták el a vesszőket. Ha jó idő volt, jól sikerült az ültetés, az enyhe telek nem ártottak a vesszőknek, míg a későbbi 0 ÉGETŐ Melinda 1970. 523.; 1975. 456. 1 ÉGETŐ Melinda 1984.580. 2 ÉGETŐ Melinda 1970.523. 3 FÜR Lajos 1983. 143. 4 ÉGETŐ Melinda 1970. 520.; 1975. 456. 5 ÉGETŐ Melinda 1970.518.