Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
37 fiatal szőlőt. A telepítés utáni harmadik évben volt inkább szokás a sorok közé káposztát, krumplit vetni, míg a tőkék meg nem erősödtek. A termőben lévő szőlőt nem erőltették kerti veteménnyel, mert ezt e föld nem bírta. A Kiskunságban a XIX. század utolsó harmadáig a régi, úgynevezett hazai szőlőfajtákat termesztették. Legelterjedtebbek voltak a tótfekete, a különböző dinkafélék (fekete dinka), a bajorok (fekete és fehér bajor), г. juhfark, a tökszölő, a kadarka (kék kadarka) és a csókaszőlő. A rizling, oportó, pirosszlanka és a sárfehér, valamint a különböző csemegeszőlők a század vége felé terjedtek el. 135 Speciális homoki szőlőfajták nem voltak, a hegyvidéken termesztettek többnyire megfeleltek a homokon is. A kecskeméti gazdák bejárták az országot, mindenfelől hoztak szőlővesszőt, így a környéken minden fajta megtalálható volt. A fentieken kívül főként az úgynevezett fehérszőlőt, cigányszőlőt és az ökörszem fajtákat termesztették. 136 Jellegzetes fajtának számított a szegedi, amelynek termesztési körzete a Duna-Tisza közi homokvidék volt. 137 Egyik legkedveltebb homoki borszőlő a kadarka, de ismerték a fehér bakart, zöldszilvánit, és a szerémit is. A szőlő nemesítésére kevés gondot fordítottak. Ha a szőlő kipusztult, a szomszéd tőke vesszőjéről bujtassál pótolták. A különböző szőlőfajták elterjedése már a XIX. század elején jelentősen meggyorsult. A sokféle szőlő számbavétele végett a kecskeméti Városi Tanács 1812-ben össze íratta az akkor ismert fajtákat. A felsorolásban 29 féle szőlő szerepel korabeli elnevezésekkel, úgymint fekete Jakab szőlő, bornak való fekete szőlő, fekete tökszőlő, fekete makkszőlő, fekete kecskecsöcsü szőlő, fekete muskotály, fekete dinka, fehér bajor, fekete cigányszőlő, veres muskotály, veres dinka, veres kecskecsöcsü, veres karmazsin szőlő, fehér muskotály, ennek másik neme, fehér kecskecsöcsü, fehér bajor, közönséges fehér szőlő, fehér lencseszőlő, fehér nyárfaszőlő, hamuszin szőlő, petrezselyem szőlő , fehér rumon, balatoni fehér, fehér törökszőlő, fehér dinka, juhfarkszőlő, sárfehér szőlő, fehér tökszőlő. 39 Az egyes szőlőfajták elterjesztését már a XIX. század közepén nagyban segítette a Pesti Gazdasági Egylet, amely vesszővel és gyümölcsfa csemetékkel látta el a gazdákat. 140 1884-ben a földművelésügyi miniszter megküldte azoknak a szőlőfajtáknak a jegyzékét, amelyeket a kecskeméti homokon termesztésre ajánl. A fehér szőlőfajták közül a szlankamenkát, kövidinkát, ezerjót, olaszrizlinget, sárfehéret, piros veltelinit, sauvignont, és a semillont, a vörösek közül az oportót, nagyburgundit, kék góhért, 135 TÁLASI István 1977. 215. 136 FÜR Lajos 1983. 147-148. 137 FÜR Lajos 1983. 150. 138 VAHOT Imre 1853. 115. 139 BENDE László 1929. 21-22. 140 VAHOZ Imre 1853. 115.
