Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Sz. Kőrösi Ilona: Képek Irányi István (1889–1971) rajztanár, festőművész, kecskeméti munkásságából

344 utánzó színpad, vele szemben pedig az erkély, festett karzatmellvéddel. Népművészeti motívumokkal díszítették a festett ajtókat és a lábazati faburkolatokat is. Az ajtók fölötti faldíszítések között megjelenik Kecskemét címere és az országcímer is. Az ajtók fölött, a díszítések között olvasható: "Isten segedelmével készült/ Mares Géza igazgatósága alatt a magyar nép / és művészete iránti cselekvő szeretetből." A készítők emlékét az egyik mennyezeti kazetta őrzi: "Tervezte Irányi István, készítette Salamon Zoltán és Gáspár Lajos 1941 - 43. " A színpad fölött - a székelykapu felirataként - ez a sor olvasható: "Ezen kapu / ki és be / tsak egy / utat mutat / magyar lélek / áradj által / építs jelent / munkáld /jövőd / tiszteld a múltad". Zászlótervek Az 1930-as évek elején Irányi István két jelentős zászlótervet készített kecskeméti megrendelésre. Amint arról a család őrizetében megmaradt vázlatfüzetek tanúskodnak, mindkettőhöz komoly előtanulmányokat folytatott. Először Kecskemét és Pestvármegye déli részei vitézi zászlójának tervezésére készült. A történelmi és heraldikai olvasmányok mellett megismerkedett a Hadtörténeti Múzeum zászlóanyagával, és több oldalnyi idézetet gyűjtött a leendő jelmondat kiválasztásához. Előzetes elképzelései, a zászló főalakjának részlettanulmányai és az összegyűjtött különféle motívumok rajzai ( virág, turulmadár, kopjafa, zászlócsúcs stb.) mind megtalálhatók vázlatfüzetében, néhány helyen dátumokkal ellátva. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a zászlóterv június végén - július elején elkészülhetett. A Kecskeméti Közlöny 1930. október 30-i számában már a zászló elkészüléséről, kivitelezési munkáinak utolsó fázisáról számolt be.

11 A Jópásztorok zárdájában négy hónapon keresztül tíz nővér dolgozott folyamatosan a tűfestéses technikájú nagyméretű zászló hímzésén. A zászló habfehér színű, nehéz alapanyagra (ivoir grogrein) készült, mérete HOx 160 cm volt. A korabeli leírás szerint a zászló baloldalát babérkoszorú övezte, lila alapon, amely a bűnbánat és a szenvedés jelképe volt. A további felületet egy nagy fehér kereszt és egy magyar ruhában megjelenített, rohamsisakos magyar vitéz alakja töltötte ki. A vitéz kötényéből "hősies szíveket vet a magyar ugarba". Körülötte összesen 47 kisebb kereszt, amelyekbe belehímezték azoknak a helyeknek a nevét, ahol az első világháború éveiben sok magyar áldozat vesztette életét, pl Przemysl, Gorlice stb. A jobb sarokban karmai közt vitézi zászlót tartó Turulmadár, és a fehér alapon piros 11 Elkészült a csodálatosan szép vitézi zászló. Az elgondolás Irányi István munkáját, a kivitel a Jópásztorok remekbe készült munkáját dicséri. = Kecskeméti Közlöny , 1930. okt.19. 2.old.