Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Sz. Kőrösi Ilona: Képek Irányi István (1889–1971) rajztanár, festőművész, kecskeméti munkásságából
341 Bemutattuk vázlatfüzeteit, terveit, tervei alapján készült tárgyakat, megvalósult elképzeléseit, belsőépítészeti munkáit bemutató fotókat. A város és környéke Irányi István képein Több száz darabra tehető azoknak a képeknek a száma, amelyeket Irányi István Kecskemét belvárosáról, utcáiról, épületeiről és a város környékéről készített. A város hangulatát leginkább visszaadó színes képek (akverellek, pasztellképek, színes krétarajzok) bemutatását jelen kiadványban kénytelenek vagyunk mellőzni, mivel a kötet egyszínnyomással készül. Remélhetőleg a közelmúlt kiállításával sikerült olyannyira felkelteni az érdeklődést Irányi István munkássága iránt, hogy a nem túl távoli jövőben talán egy színes albumban is megjelenhetnek majd a müveiről készült reprodukciók. A Katona József Múzeum gyűjteményében levő Irányi-anyagról a közeljövőben készül ismertetés. így most a képmellékletben elsősorban azokból a fekete - fehér képekből, vázlatokból, ceruzarajzokból adunk válogatást, amelyek magántulajdonban vannak. Irányi István egyik legkedveltebb témáját jelentették a tornyok, templomok.A rajzos krónikás hűségével és alázatával figyelte és örökítette meg a legapróbb mozzanatokat is, legyen szó a Zsinagógáról, a refomátus templomról, a Barátok templomáról vagy a Nagytemplomról. Rajzain, vázlatain időnként olyan részleteket láthatunk, amelyek mára már eltűntek, vagy átalakultak. Ilyen a Zsinagóga udvara, a városi iparosok műhelye, a hajdani SZTK helye és a piarista gimnázium a Lutherátjáróból nézve, a Gáspár András utca, az Arany János utca evangélikus templom felőli oldala. Munkáit pontos dátumokkal látta el, gyakran még a napszakot, az órát is megjelölte. Irányi nemcsak az 1920-as, 1930-as években rajzolta, festette Kecskemétet, hanem később, az 1950-es, 1960-as években is, amikor már csak vendégként, de mégis hazajárt Kecskemétre. О még megörökíthette a volt városi ispotályt, a lebontott Beretvás kávéház helyét, és a Bánó-házat, amikor még senki sem gondolta volna, hogy valaha múzeum lesz öreg falai között. Régi üzletek portáljai, cégérek, kirakatok, feliratok, - itt-ott egy - egy jellegzetes figura, pl. utcaseprő - emlékeztetnek a hajdani városi életre. Számos rajzán megörökítette a család egykori otthonát, a Jókai utca 12. számú házat, udvarát, kapuját, belső részleteit. A Mária utca, Kisfaludy utca, Burga utca, Hosszú utca rajzokban rögzített épületei az egykori paraszt-polgári építészet többnyire már eltűnt emlékeit is fölidézik. Az 1930-as évek esti, éjszakai képei különös hangulatokat és ritka pillanatokat örökítenek meg: Hírős Heti rendezvényeket, esti hangversenyeket.
