Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
323 hanyagul hallgatják. Bár a plébános már jobban nem buzdíthatja őket, mégis csak néhány szűz jelenik meg a hitoktatáson, az ifjúság és a fiúk sosem. Megállapítjuk, hogy az egyházlátogatás alkalmával a hittankönyvből végzett vizsgán egyetlen fiú tudott válaszolni a kevés kérdésre és két ifjú. A többi fiatal és fiú, az elsőtől az utolsóig semmit sem tud. Kb. 40 szűzlány, noha nem mind egyenlő mértékben, a legtöbben mégis maguktól helyt álltak a várakozásunk szerint egymás után nyilvánosan vizsgázva. Őket érseki lehetőségből részint pénzzel, részint képecskékkel és más ajándékokkal jutalmaztuk meg, és felnövekedésük és szorgalmas kitartásuk esetére a nagyobb jutalmat ígértük meg nekik, a többieket pedig elutasítottuk, és fenyegetésekkel elküldtük. A hitoktatásra az előbbi szüzeken kívül mások nem járnak. A hitoktatási társulatok rendjét egyszerűen abbahagyták. 28 Sőt még az ide érkezők is csodálkoztak, hogy a mi templomi látogatásunk alkalmával a nép a Szentháromság dicsőítésének éneklésére sem volt képes. A rendes ünnepek környékén úgy viselkednek, hogy ha a plébános nem hirdetné ki nekik az ünnepet, a harmadrészük sem jelenne meg a szentmisén. Már arra kényszerül, hogy az előzetes hirdetést feladja, és ilyen ünnepeken a misehallgatás után munkára engedje őket: másként senki sincs a templomban. Nyáron Szt. Györgytől árpa-aratásig, minden hét csütörtökén fogadalomból ünnepet tartanak, bár tudják, hogy minden fogadalmi ünnepet XIV. Benedek pápa bullája osztott ki. Az illír nemzet közös házassági jogtalansága itt is uralkodik, a gyerekek eladásának és a lakodalmak túlzott fényűzésének formájában. 29 Vegyes dolgokról Megállapítjuk, hogy a faluban nincsenek hitehagyottak, eretnekek, illetve nincs ezeknek imaháza, prédikátora. A helyi lakosok közül senki sem szolgál szakadároknál vagy eretnekeknél. Továbbá a plébánia joghatósága alá 261 katolikus pár tartozik, 770 gyónóképes, 347 nem gyónóképes, összesen 1117 személy. A Csejtei uraságok pusztáján, Rasztinán 18 pár, 48 gyónóképes, 27 nem képes, összesen 75 lélek lakik. A plébánia járásában nincs régi templomrom, imaház- vagy kolostorrom. A Duna keresztülfolyik a falu egyik részén, ahol egyszersmind a Kalocsai Főegyházmegyei elválasztja a Pécsitől. A plébániai joghatóság határa egybeesik Szántó és Rasztina puszta határával. Az egész egyházban szokásos nyilvános körmeneteken, tudniillik a Szt. Márk napi, a Keresztjáró napokon szokásos, a virágvasárnapi, a gyertyaszentelői és az úrnapi körmeneteken kívül itt rendszeresen vezetnek körmeneteket a falun belül, a A vizitátor úgy rendelkezett, hogy sürgősen vissza kell állítani a hitoktatási csoportok felborult rendjét. Hozzátette, hogy Újhold vasárnapokon és a csoport titulusának ünnepén énekkel gyűljenek össze a templomba, és a szokásos körmenetet a csoportok rendje szerint vezessék. A bácskai sokác lakodalmakról: JANKÓ János 1896. 399-401.; EVETOVICS János 1909. 391-393. A bácskai bunyevácok és szerbek leányvásár intézményéről: P. SZOJKA Emese 1995. 132-133.
