Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
322 minthogy háza teljesen mentesül a személyi és anyagi terhektől. Mint harangozó sem kap semmit külön a gyászharangért. 27 A hívek bíráiról Megállapítjuk, hogy a helység jelenlegi bírája Kovács József, jegyzője Sághi György, esküdtjei pedig Balatinácz Mihály és Andrinits Tamás. Az igen rossz életvitelű és erkölcsű jegyző nem jó példát nyújt a népnek. A többiek egyébként életük és erkölcseik tekintetében dicséretesek, de az egyház és a plébánia javának előmozdításában kevéssé szorgalmasak, a bűnösöket és a gonosztevőket a plébános kérése ellenére nem büntetik meg nyilvánosan, hanem teljesen büntetlenül hagyják azokat. Állításuk szerint azért teszik ezt, mert attól félnek, hogy az ő bíráskodásuk és esküdtségük évének lejárta után az aljanép betartja fenyegetését, és megeshet, hogy ők is pórul járnak. A hívek életéről és erkölcséről Megállapítjuk, hogy e helység lakosai (a kereskedők két háza és a néhány cigány házaspár kivételével, akik szakadárok, és sem templomuk, sem pópájuk nincs a helységben, hanem a körükben végzendő plébániai tevékenységért a Legyen nevű szakadár faluba járnak. Azon falu pópái, amint kikémlelték, a nyilvános temetések elvégzésére eddig ide is kijártak, amely tevékenységet meg kell tiltani nekik, és amennyire lehet, meg kell akadályozni. Erre figyelmeztettük a helység plébánosát, aki egyszersmind arra is engedélyt kapott, hogy mivel még nem adtak ki elméleti királyi rendelkezést a katolikus helységekben élő szakadárokról, mivel legtöbben protestánsokat eredeztetnek, azokat is protestánsokként kell kezelni mindaddig, amíg másképp nem alakul, és nem szabad megengedni, hogy a pópájuk kijárjon a saját telkén kívülre plébánosi teendőket végezni. Továbbá, hogy mifélék a protestánsokkal, lutheránusokkal és kálvinistákkal szembeni kegyes királyi rendelkezések, a plébános megtanulhatja a vallásgyakorlatról szóló régi rendelkezések kivonatából, amelyet mi kerületi esperes mivoltunkban szabályként és irányításként átadtunk), megállapítjuk tehát, hogy a helység lakosai katolikusok, nagyobbrészt illír anyanyelvűek. Kb. 30 magyar ház van, de alig van valaki, aki nem beszéli az illír nyelvet. Hogy milyenek életvitelük és erkölcseik tekintetében a lakosok, az a nehézségekről és a sérelmekről szóló fejezetből kitűnik. A valóságban kevés kivétellel alig-alig tartják be az isteni parancsokat és az egyházi rendelkezéseket. A plébánosnak járó jövedelmet nem jó lélekkel, kelletlenül adják meg, a misét és a szentbeszédet ' Az egyházi! további feladata volt, hogy a plébánost lovain a környező falvakba szállítsa, ha annak ott akad dolga. 7 Glaser rendelkezése szerint e tevékenységéért neki a későbbiekben 3 krajcár járt.
