Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
317 a holtakért. Nem kanonok, eddig nem iktatták be sehová, csak a főpásztor rendelése szerint plébániai adminisztrátornak. Nincs káplánja. A szentbeszédről és a keresztény tanításról Megállapítjuk, hogy a helyettes plébános előírás szerint minden vasár- és ünnepnap délelőtt szentbeszédet szokott tartani a népnek szigorúan és buzgón, ha betegség vagy más törvényes akadály ebben nem gátolja meg. (Máshol hasonlóképpen megfigyelhető szokás szerint ő is hagy ebben szünetet: a lakosság mezei illetve szüreti munkálatai miatt Kisasszonytól Mindszentekig szünetelteti a szentbeszédet és a hittant.) 19 Beszéd közben tudása hiányosságából vagy tévelygő rosszindulatból nem említ meg senkit. A Szentírás szövegét nem ferdíti el, és nem csonkítja meg, hanem az Anyaszentegyház nézete és az egyházatyák közös értelmezése szerint adja elő, sértetlenül használja fel, és tisztelettel tanítja. Legtöbbször az aktuális evangéliumi szövegről szól, amelyet a beszéd előtt mindig fölolvas a nép nyelvén. Az említett reggeli beszédek mellett vasárnap délután hittant is tart a templomban. Nincs szószéke. 20 Mind a szentbeszédet, mind a hittant csupán illír nyelven tartja. 21 A szentségek jelesül a keresztség kiszolgáltatásáról Megállapítjuk, hogy a csecsemők megkeresztelését nem szokták elhalasztani. Van keresztelőkút, amelyet a Pünkösd előtti szombaton ünnepélyesen megszentelt vízzel együtt kulccsal elzárva őriznek. Ez a keresztelőkút mindig a templomban marad a zord, hideg téli időszak kivételével, amikor át szokták vinni a paplak szobájába. A szent folyadékokat három részre osztott ezüst edényben őrzik éberen a keresztelő szekrénybe zárva, és tisztán, illően tartják azokat. A gyerek keresztkút fölé tartásának feladatára nem több mint egy keresztanyát vagy egy keresztapát, illetve legfeljebb egy keresztanyát és egy keresztapát engedélyeznek. A keresztszülők kizárólag római katolikusok lehetnek. A keresztelés, az esetleges szükséghelyzetek kivételével, sohasem magánházban, hanem mindig a templomban megy végbe. Három bába van a faluban, akik a keresztelés szándékának, anyagának, formájának és rítusának ismerői. Az általuk szükségben megkeresztelt gyerekeket a felettébb fontos szentség nagyobb bizonysága miatt a plébános feltételesen újrakereszteli, ám csak az egyházmegyei rituálé által előírt ceremóniákat viszi véghez az olyan gyermekeken, akiket ő maga szükségkeresztelt. 19 Eme szüneteltetést Glaser szigorúan megtiltotta. 20 A vizitátor a szószék mielőbbi beszerzését szorgalmazta. 21 Glaser Gábor elrendelte, hogy a magyarok számára minden negyedik vasárnap magyar nyelvű hittant tartsanak.
