Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth János: A kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak migrációja a XVIII. század elején

296 Pandúrra Istvánmegyéről (valószínűleg itt még a török defterekben emlegetett, majd a XVII. század végén elpusztult régi Istvánmegyéről van szó, Pest m.) - Gólya Miieta, Peter Miieta apja, aki a hajdni Istvánmegyén született. Nasicsáról (Nasice, Verőce m.) - Czerni Mihály, Iván Mihálkovics apja Szantavaczról (valószínűleg Szántóvá, később Hercegszántó, Bács m.) - Miath Marczinkovics (Buda visszavétele után). Száva mellől - Berkics Péter Szontáról (Bács m.) - Blas Jurinovics apja (n. n.) Meg nem nevezett helyről - Ágoston Gyukanovics (Buda visszavétele előtt), Peter Kukics (Bécs ostroma előtt kb. 20 évvel, tehát kb. az 1660-as évek közepén költözött Pandúrra), Martin Upajla, Gergő Upalovics apja (török világban), Iván Vuics (Bécs ostroma előtt kb. 20 évvel, tehát kb. az 1660-as évek közepén jött Pandúrra). Elköltözések az érseki falvakból Kákonyból Csávolyra - Goretics Ilia 1725-ben. Ilokra (Szerem m.) - Gyurka és Pavel Marosics (a „kurucz futáskor" Ilokon maradtak), Tomo, Marko, Gyurko és Martin Blattnyák (a „kurucz futáskor" Ilokon maradtak). Szekcsőre (Baranya m.) - Vinkov aliter Bosnyák Iván (a kuruc világ után visszatért Kákonyba, de négy év múlva elköltözött). Pandúrról Bajára (Bács m.) - Stephan Jurinovics és Pecsics aliter Dugáczky Andrea (A kuruc világ után hazafelé tartva Baján „tették le magukat"), Csavalovics Márton és Iván Mihalovics 1725-ben, Mihalyovics Peruza, Iván Gyukanovics, Gyuraj Berkics, két fiával, Csupics Tomo az öccsével, Marko Kukics, Blas Jurinovics, Peter Milatics, Mundok Milos, Pejsics Stanisa (az 1716 évi háborúk idején). Csataljára (Bács m.) - Mato Marczinkovics (a vizsgálat évében szándékozik menni, mert már Legyenben végezte a „tavaszi vetést") Szent Ivánra (Felsőszentiván, Bács m.) - Illia Mihalovics 1716-ban, Peter Vujsics 1716-ban. Vaskútra (Baskút), (Bács m.) - Mihalyovics Pericza (a vizsgálat tájékán költözik, mivel a marháját már Vaskútra hajtotta a csávolyi legelőről) Csávoly puszta hovatartozása a tanúvallatást megelőző években vitatott volt az érsekség és a Czobor család között. Épp a tanúvallatás ideje tájékán lett végleg az érsekségé, de amikor Goretics Uia eltávozott, még idegen uraság földjére ment. Vö.: BARTH János 1997/a. 185-186.