Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
21 A Szőlősoron általában 1-1.5 holdas ültetvények voltak, az alsó határban pedig 4-6 holdasok. Bár a faluban utóbbinál nagyobb szőlőbirtokok csak elvétve létesültek, a telepítések 1945-ig folytak. Míg az idősebbek inkább a gabonáért küzdöttek a földdel, a fiatalabb generáció rájött, hogy az arra alkalmatlan homokon nem gazdaságos a gabona termesztése, ugyanannyi területen a szőlőből jóval nagyobb hasznot remélhetnek. A századforduló utáni évtizedekben egyre jobban kialakult az a szemlélet, mely szerint nem is gazda, akinek nincs szőlője. Ha valakinek volt 10 hold földje, abból 2-3 holdat szőlővel és gyümölccsel igyekezett betelepíteni, de még kisebb területtel rendelkezők is telepítettek földjükön néhány mérés (1 mérés=100 sor) szőlőt. 70 Nagyobb szőlőbirtokok azért nem jöhettek létre, mert a szőlő telepítése, a fordítás sok munkát és pénzt kívánt. A tőkehiány mellett a trágya készletek szűkössége is korlátozta a telepítések ütemét, mivel a fordítás előtt a földek nagy részét trágyával javítani kellett. Az első világháború utáni gazdasági válság időszakában még nyilvánvalóbbá vált, hogy a szántóföldekből és a szemtermelésből aligha lehet jól megélni. Eltekintve azoktól az évektől, amikor a bort, gyümölcsöt nem tudták értékesíteni, a szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon mindig jobban jövedelmezett. Mint más termények. A gazdáknak néha annyi bora termett, hogy a finánc nem győzte felmérni. Bevallás szerint adóztatták a gazdákat. A nagy szőlőtelepítések emlékét a családi hagyományok, a népi emlékezet is fenntartották. Kovács János az itt vásárolt 30 hold földjéből csak 10 hold szántót hagyott, a többit szőlővel és gyümölcsfákkal ültette be. Kovács Antal Szatymazon 1 hold szőlőt adott el, annak az árán itt 20 hold homokot vásárolt, s az egészet szőlővel és gyümölcsfákkal ültette be. Péter Szabó András adatközlőnk apja 1901ben költözött Szánkra. Fokozatos telepítésekkel elérte, hogy 1908-ban egyik kertben 3, a másikban 4 hold szőlője volt, s 200 hl bora termett. A termést nem_ tudta értékesíteni, ezért felhagyott a gazdálkodással, kocsmát vett és ott mérte el a borát. (Az Osváth-féle kocsmát 1200 koronáért vásárolta.) A szanki földek felparcellázása idején a szegedi tanyavilágnak már homoki földműveléssel foglalkozó szegényparaszt lakosságából nagyon sokan szereztek földet a volt pusztákon, ott tanyát építettek, szőlőt telepítettek. 71 Nemcsak a szanki, de a halasi, soltvadkerti, üllési kisparaszti szőlőkultúra kibontakozását is segítették a Szeged-vidéki uradalmi szőlőkben dolgozott, onnan áttelepült, s az új helyről is esetleg tovább vándorolt szőlőmunkások. 72 A sokfelől betelepült lakosság egy része azonban nem hozhatta magával a szőlőtermesztés tudományát, azt új lakóhelyén tanulta meg. 70 BÖRCSÖK Vince 1974. 484. A közölt adat valószínűleg téves, egy mérés 10 sor lehet. 71 BÁLINT Sándor 1974. 421. 72 BÖRCSÖK Vince 1970/b. 103.
