Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)

216 Nagyfény (Hadzicevo) és a Csantavér melletti Fogadj isten (1941 nyarán Istenvára, augusztustól Istenes, Radivojicevo). Egy, nyilván a hivatalos jelentések alapján 1942-ben elkészített térképen Csantavér mellett jelölték Fogadj isten települést. Azonban ennek a térképnek a Kalocsai Érseki Levéltárban megtalált példányát kézírással javították, Fogadj isten nyomtatott neve fölé az "Istenes" helynevet írták, s Fogadj istent az Oromhegyeshez közeli település neveként tüntették fel. Úgy tűnt, teljes a káosz, a délvidéki helységnevek összeírása szinte lehetetlen. A józseffalviakkal, illetve a fogadj isteniekkel beszélve, mindegyikük a Nagyfény, illetve az Oromhegyes közeli falvat jelölte meg letelepedési helyként. Csakhogy kiderült, 1941 tavaszán először nem ide telepítették őket, a visszaemlékezők is szinte elfelejtették a néhány hónapos átmeneti időt, és csak a a konkrét rákérdezéskor nevezték meg: hova is kerültek 1941 májusában. A két kicsiny falu lakossága 1941 nyarán ismét felkerekedett, más helyre költözött. Mi lehet ennek az oka? Egyfelől az állami telepítés egy frissen visszafoglalt területre irányult, nem volt eléggé átgondolt, s nem is számolt azzal, hogy az egy faluból származó székelyek szeretnének egy helyre kerülni.

15 Amikor azonban kiderült, hogy éppen a legkisebb bukovinai székely falu lakói szóródtak leginkább szét - s talán ők igényelték leginkább a korábbi közösséget -, az egész telepítésben legnagyobb szerepet vállaló Németh Kálmán (Józseffalva plébánosa) igyekezett megoldást keresni. Hívei négy, egymástól elég messze fekvő községbe kerültek 1941 tavaszán, s mindent elkövetett, hogy őket ismét összegyűjtse. Németh Kálmánról a következőket mondta az emlékező: "Hát azt is ő csinálta meg az egészet, hogy Magyarországra kerültünk. [...] Az már biztos, nem hagyta a józseffalviakat, hogy ne legyenek együtt. Akarták is azok."

16 Egy istensegítsi asszony véleménye szerint - akinek józseffalvi rokonsága van - "a papjik elintézte, hogy jó helyre kerüljenek". 17 A térképet vizsgálva annyi bizonyos, hogy a Vajskára, illetve a mellette fekvő Tomicevoba - a többi székely teleptől elszigetelve - került józseffalviak az átköltözéssel lényegesen jobb helyre kerültek. Vagyis Nagyfény mellé, a Szabadka-Újvidék közötti vasútvonal közelébe, s egyben közel a trianoni határhoz. Fogadj isten lakói is örömmel mentek új faluba, hogy ott ismét együtt lehessenek, ugyanúgy mint Bukovinában, ahol éppen szigetként elkülönült falujuk - hasonlóan a másik négy faluhoz - adott lehetőséget nyelvük, kultúrájuk, vallásuk megőrzésére a tarka etnikumú bukovinai területen. Fogadj isten község vándorlása mögött tehát Józseffalva lakóinak mozgása húzódik meg. Talán e két falu lakosságának 1941 májusa-júliusa közötti A bukovinai székelyek szószólóikon keresztül - köztük Németh Kálmán józseffalvi plébános - többször jelezték, hogy a trianoni országhatáron belül, egy tömbben szeretnének letelepedni. EPL 348/1941. Németh Kálmán levele Hász István püspökhöz, amit a főpap továbbított az esztergomi érseknek. TIM Adattár 2814. Bácsné Kurucz Ágota visszaemlékezése. TIM Adattár 2815. Nagy Ágota (Csatalja) visszaemlékezése.