Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
19 A SZANKI SZŐLŐMŰVELÉS KEZDETEI A falu első szőlői a mostani falutól észak-északnyugatra, egy kiemelkedő dombháton voltak. A legrégibb szőlők telepítésére az emlékezet nem nyúlik vissza. Valószínűleg azok az első betelepülők ültettek itt legkorábban szőlőt, akik már a határ felosztása előtt a pusztán laktak. 63 Szálláshelyeik laza településcsoportot alkottak, a területet ma is Szőlősornak nevezik. A korábbi település magvát azok a legkorábbi tanyák képezték, amelyek csoportosan álltak itt a puszták felosztása előtt. Az állandó kintlakás már a XIX. század első felében lehetővé tette, hogy a kialakuló földművelés rendszerében a csak évek múltán hasznot hozó és folyamatos gondozást kívánó kultúrnövények meghonosodjanak ezen a területen. A legkorábban telepített szőlők ültetési technikájáról és művelési módjáról nem sokat tudunk. Még az 1960-as években is előfordultak 100 évesnél idősebb szőlők. Ezek sor- és tőtávolsága kicsi, a sorok rendezetlenek. Adatközlőink hallomásból tudtak 1815 táján ekével ültetett szőlőkről. Az első ekét, amely a talaj felső részét fordította meg, 12 ökör, a másikat, amelyik a mélyítést végezte, 16 ökör húzta. A második eke után, a mélyebb árokba rakták a szőlővesszőket, s ezekre ráfordították a következő barázda földjét. 1875-ben 15-20 ház volt a Szőlősoron, amely kifli alakban nyúlt a mai falu felső széléig, háttal Bodoglár felé. A közigazgatásilag önállósult községnek ez volt a korábbi központja. 65 A Szőlősort út vette körül, azon belül voltak a kertek, beljebb a házak, mögöttük pedig a szőlők. A lakóházhoz tartozó első kertek és szőlők tehát már a külterjes nagyállattartás időszakában kialakultak. A falu lakóinak emlékezete szerint a házak úgy védték a szőlőket, mint hajdan a szekérvár a tábort. Az egyes szőlőtáblákat néha karókkal választották el egymástól. A XIX. század közepén a szőlők a szanki pusztarész 12750 kat. holdnyi határából még csak 26 holdat és 1264 négyszögölet foglaltak el, a móricgáti pusztarészen pedig 5648 holdas határban egyáltalán nem voltak szőlők, de a fokozatosan kifejlődő szőlő- és kertkultúra a századforduló idejére a vidék újabbkori mezőgazdálkodásának fő tendenciáit mutatta. A közös legelők felosztása, a pusztaföldek egyéni birtokbaadása idején a Szőlősoron már meglévő tanyákat, földművelő szálláshelyeket a birtokos gazdák tulajdonában hagyták, a tanyák közti, még szántóföldi művelés alá nem fogott területeket pedig kiosztották a redemptus gazdák között. Itt nagyobb, összefüggő birtoktestek kialakítására nem volt mód, a pusztákon kapott osztályos földek A puszták első betelepülőire Id.: FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 77.; JANÓ Ákos 1982. 13-34. BÖRCSÖK Vince gyűjtése. A korábbi faluhelyre és az új község kialakulására Id.: FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 39-42. PALUGYA1 Imre 1854. 264-265.
