Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
17 Véleményük szerint így a szőlőt elég egyszer kötözni. Ezzel szemben nyilvánvalóvá vált, hogy az okszerű szőlőművelés csakis a sorültetés, gyökeres vesszők általi szaporítás, szakszerű metszés és karózás alkalmazásával lehetséges. Ezekről a történeti szőlővidékeken is csak a felújítás óta lehet beszélni. Ezen kívül a homoki szőlőkben a fajtakiválasztás is igazodott a piac kívánalmaihoz. A gazdák a korszerű fajták telepítésére kölcsönöket és kedvezményeket kaptak, s az eredményt a modern gazdálkodást serkenteni igyekvő állami szervek jutalmakkal, pályadíjakkal honorálták. A konjunktúra azokon a településeken idézett elő legnagyobb változást, ahol a legtöbb szabad homokterület volt. 52 A Duna-Tisza közén a sívó homokpusztákon a szőlő- és gyümölcskertek kialakítása a XIX. század második felében nagyrészt a tanyai lakosok emberfeletti munkájának az eredménye, 53 az általános piacra való termelés is az ekkor történt telepítések következménye. De míg idáig eljutottak, rengeteg munkával, erejüket meghaladó energiával életeket áldoztak gazdasági és társadalmi felemelkedésük érdekében. Ennek illusztrálására ismét a vidék krónikásait idézhetjük: ,^í Kiskunság egészen a legújabb időkig megőrizte rideg és kemény vadon arculatát, ...csak a most folyó erdősítések, szőlő- és gyümölcstelepítések által nyer először emberkéz formálta vonásokat. Pest megyében a 19. század folyamán 150 000 hold földet parcelláztak magán- és közbirtokosok s ebből a meglehetősen nagy területből aránytalanul nagy rész esett a Kiskunságra. Itt a parcellázások egyben települést is jelentettek. A Tiszamellékről, a jászok, palócok földjéről szüntelenül özönlött ide a nép új hazát keresve...A 19. század telepítései...bérlet útján vagy örök áron való 'szabad' adásvétel formájában létesültek és mindenki úgy fizetett, ahogy tudott és úgy települt meg földjén, ahogy tudott. Tehetősebb zsellérek, törpebirtokosok eladták pár hold földjüket, házukat, és nagyobb darab homokföldön kezdtek új életet... Nehéz esztendőket éltek át ezek a telepesek, s a legtöbb megátkozta azt a napot, amelyen elhagyta meleg falusi közösségét. Ma már a szőlő- és gyümölcstermelés tűrhetőbbé teszi a helyzetüket s sokan gyarapodnak is, a kezdetek azonban kibeszélhetetlenül súlyosak voltak. " Az új telepesek természet átalakító munkájának dicséretével az utókor a legutóbbi időkig nem tudott betelni. Az alföldi homokvilág gazdálkodásának korszerűsítéséért küzdő író is a legnagyobb elismeréssel szól az elődök érdemeiről: „... A rakoncátlan, szélhordta homok meghódítása, művelés alá fogása, termelésre kényszerítése az emberi munka egyik legnagyobb diadala. Azért nevezik ezt a munkát a világ különböző részein új honfoglalásnak. Ez a honfoglalás még ma is 50 PETENKOFER József 1899. 283. 51 BALOGH István 1965/a. 412. 52 ÉGETŐ Melinda 1984. 575. 53 BALOGH István 1965/b. 446. 54 ERDEI Ferenc é.n. 149.
