Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

164 287. Beköltözéskor legelőször kenyeret és húst vittek be egy tálcán letakarva. A háziasszony vitte be, az ember meg bort és poharat, hogy el ne hagyja a házat soha a kenyér, a hús meg a bor. (Herény, Vas megye, s.gy., 1986) 288. Az új házba legelőször kenyeret kellett bevinni, hogy mindig legyen kenyér. (Markotabödöge, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) 289. A gazda beköltözésekor először sót vittek be az új házba. Ahogy belépett a házba, a sót elhintette az ajtón belül és azt mondta: No, most belépünk az új épületbe, Isten áldjon bennünket! (Fertőrákos, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) 290. Az új lakásban az első tárgy a kenyér legyen, hogy ne hiányozzon onnan Isten áldása. (Privigye, Nyitra megye. EA 284) 291. Az új házba bort vagy kenyeret kell először bevinni, hogy az legyen az első, mert a só meg a kenyér az első. (Boldog, Heves megye. ENA 1228-70) 292. Az új házba nem szabad a házigazdának bevinni az asztalt, mert meghalna. Másnak kell bevinni, de úgy, hogy az asztalra kenyeret kell tenni, mert az az Úr igazi teste. (Hatvan, Heves megye. ENA 1228-70) 293. Mikor új házba mentek lakni, akkor kenyeret tettek az asztalra, és úgy vitték be, hogy a kenyér érjen be először. (Hatvan, Heves megye. ENA 122870) 294. Legelőször kenyeret és füstölt húst vittek be a házba, hogy ki ne fogyjon. (Tarnalelsz, Heves megye, s.gy., 1986) 295. Az asztalt, aki először bevitte, az hal meg legelőbb. Azt mondja az egyik, én nem ide tartozok, majd én beviszem. Meg is halt, mert ő volt a legöregebb. (Markaz, Heves megye, s.gy., 1986) 296. Költözködéskor legelőször asztalt és kenyeret vittek be a házba, hogy kenyér nélkül ne maradjon a ház. Megszegték a kenyeret, ettek belőle. (Eger, Heves megye, s.gy., 1986) 297. Kenyeret és bort vittek be asztalon legelőször a házba, azért, mert a kenyér a fő étel, és annak mindig kellett a háznál lenni. Terítettek és ettek belőle. (Eger, Heves megye, s.gy., 1986) 298. Ha új lakásba megyén a család, akkor legelőször disznóhúst és kenyeret visznek be az asztalon, sült disznóhúst, hogy szerencséjük legyen, és hogy ne hagyjon el bennünket a kenyér és a hús. (Ostoros, Heves megye, s.gy., 1986) 299. Az első éjszakára kényért és sót raknak be a házba. Ha valaki nem a maga telkén, hanem egy előző tulajdonos telkén építtet házat, akkor ha reggelre eltűnik a só és a kenyér, akkor a tulajdonos bele van nyugodva. Ha a tulajdonos belenyugodott, hogy más épít oda, akkor megeszi a kenyeret és a sót, ha nem nyugodott bele, akkor megmaradt. (Egerszólát, Heves megye, s.gy., 198/) 300. A házban egy vászoncserepet kellett bevinni legelőször, odacsapták az ajtóhoz vagy a kapunál a földhöz, hogy szerencse legyen. Azt mondták akkor,