Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

156 183. Szegényebbek és gazdagabbak is állítottak zöld ágat. Mert ha nem kimondott mester volt is, voltak ilyen barkácsoló emberek, akik értettek az építéshez. Már hozzá volt ez direkt kalkulálva, hogy ha kész volt a tetőszerkezet, akkor boros üveg, zöld ág, akkor kendők voltak ráakasztva. Ez azt jelentette, hogy fönn van a tető, utána már csak fedték náddal, zsindellyel vagy egyéb. Leginkább a tulajdonos gazda adta a fát. Mert ez olyan dolog volt, hogy "ki vagyok!?", minálunk is elkészült a ház. Ez olyan, mint amikor a lakodalomba fölteszik a csokrot, hogy lássák, hogy én is hivatalos vagyok. Az ág azt jelentette, hogy be van már a ház fejezve, építettünk egy házat! A kendőt a gazdasszony adta hozzá, a bort meg a gazda. Az ágat vagy a gazda vagy a mester adta. Föltették a legmagasabb pontra. A kendőket szétosztogatták a mestereknek. Megitták a búcsúpoharat. Az ág fenn volt odáig, amíg be nem volt fedve a tető. Ha módjuk volt, akkor fenyőt vagy sugaras jegenyét hoztak. A fenyőt a jobbmóduak tették. Aki ki akart magasodni a többi közül, az tett fenyőt. (Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun megye, s.gy., 1995) 184. A mester ezt mondta, amikor a zöld ágat felállították: "Elértük a ház magasságát, Isten áldja meg a gazdát!" (Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun megye, s.gy-, 1995) 185. Amikor a tető elkészült, de még a cserép nem volt rajta, az ácsok zöld ágat állítottak. Kendőkkel, szalagokkal díszítették. Ahány ember dolgozott, anynyi zsebkendő és annyi üveg bor volt. Ezt a gazda és a gazdasszony tette rá. Ebédet is adtak, ami birkapörkölt volt. (Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun megye, s.gy., 1995) 186. Amikor a tető már be volt cserepezve, egy kerekre faragott rúdra zöld akác ágat kötöttek (egy-két vékony ágat, ami libeg), három-négy fehér, piros, kék szalagot kötöttek rá, mert ezét a tót színek. A fát a mester állítja, a rákötött zsebkendőket, kendőket a gazda adja. (Mezőberény, szlovák. Békés megye, s.gy., 1986) 187. Amikor kiűzték az ágat, azt mondták, hogy ratoleszty, ami örömünnepet jelent. Ez a tető alá hozásnak a vége. (Mezőberény, szlovák. Békés megye, s.gy., 1986) 188. Amikor a tető elkészült, ágat tűztek ki rá. Kendőket, zsebkendőket, szalagot kötöttek rá. (Doboz, Békés megye, s.gy, 1986) 189. Csak a tető elkészültekor volt májusfa. A spitz tetejére tették. Sokszínű kendőket, virágokat tűztek ki rá. Bokrétának vagy lobogónak nevezték. Ki milyen gazdag volt, úgy díszített. (Tótkomlós, Békés megye, szlovák, s.gy., 1986) 190. Amikor a horogfák már rajta voltak, a háznak a középre a gazda glájtnit állított. Pálinkát, bort, szalagokat akasztott rá. (Csongrád, Csongrád megye. s.gy., 1986)