Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

143 Az első kő lerakása mint az építkezés megkezdése 29. Amikor az első követ letették, keresztet vetettek. A gazda keresztet vet az első kőre és azt mondja: "Jézus nevében". Ezután elkezdték az alap lerakását. (Bősárkány, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) 30. Az első követ, a sarokkövet kivájták és egy üvegbe kis papírra ráírták a gazda nevét, aki pénzt is tett mellé. Ennek a kőnek a felrakása után kezdődött meg az építkezés. (Egerszólát, Heves megye, s.gy., 1986) 31. Az építtető és a mester nevét belevésték az első téglába, amit a fundmentumba tettek. Meg az évszámot. (Vág, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) 32. Legelőször is az első téglába belevésték az építtető és az építőmester nevét. (Acsalag, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) 33. Az első téglába belevágták a kőművesek nevét. Ezt előbb meg kellett csinálni, hogy mire bekerül, már készen legyen. A nyers téglát vágták be. (Csorna, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) Az első kőre való ráütés és áldomás 34. Az alap építésekor az első sarokkőre ráüttettek a gazdával a kőművesek. Ahányat ráütött, annyi liter bort kellett adnia áldomásul a gazdának. (Tarnalelesz, Heves megye, s.gy., 1986) 35. Mondtuk a gazdának, fogj ék egy kalapácsot, mert ez a kő vízmértékbe magas, üssön rá jól. Ahányat ráütött, annyi liter bort kellett fizetnie a kőműveseknek. (Szilvásvárad, Heves megye, s.gy., 1986) 36. A fundamentum első kövének elhelyezése ceremóniával járt. A mester kiszemelt egy jó sarokkövet, melyet miután kellően formásra kalapált, a gazdának kellett a helyszínre vinnie s a kapott utasítás szerint megjelölt helyen elhelyeznie. Ez a "fundus-tétel", melyre azután áldomás következik (pánkó). Az építtető mindig ott settenkedik, ahol egy-egy alapkövet éppen elhelyeznek, s egy óvatlan pillanatban alá rejti áldozatát. Erről nem szabad senkinek sem tudnia, talán azért, hogy el ne vigyék az inasok a kincset (régi és új aprópénz). A pénz elrejtését úgy magyarázzák: 1. ha pénzre épül a ház, mindig lesz pénze a lakónak, 2. de az ördögöt is kifizették vele: nincs, amiért követelőzni járjon a házbeliekhez, 3. ha idők múltán lebontják a házat, lássák, milyen pénz járta a házépítés idején. (Sepsiszentgyörgy, Háromszék megye. EA 902) 37. A kőműves a gazdával ráüttetett az első kőre. Ahányat ráütött, annyi liter bort kellett adnia a kőműveseknek. (Kópháza, Győr-Sopron megye, horvát, s.gy., 1986)