Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik
267 A kapubálvány a biztonság jelképe. "All, mint egy kapubálvány." "Olyan erős, mint a kapubálvány" - mondja szóláshasonlat. 138 Ha megmozdul, pláne ha kidől, bajt jelez. "Ledőlt, mint egy bálvány" - mondják Bátyán, ha valami súlyos, nagy dolog, személy omlik össze. Ugyanitt a kapufélfa kidölése azt jelzi, hogy a házból valaki meg fog halni. Talán ez az oka annak a szokásnak, hogy a temetés után a kézmosóvizet a kapufélfára öntik. 139 Az ördöngősfüzesi (Kolozs vm.) lakodalmas dalban így énekelnek: "Kapufélfa, ne mozdulj/ Édesanyám ne búsulj!" 740 A kapufélfa mozdulása tehát bajt jelezne. Ugyanez a hiedelem rejtezik a következő székely népdalban: "Kitörött a kapuzábé,/ Nem leszek bujdosó többé,/ Kapuzábém majd fölásom, / Anyám, rózsám még meglátom." 747 Földes György családi hagyomány alapján megírta, hogy amikor őse 1660-ban a megyei bandériummal a török ellen indult, a szélroham becsapta az egyik kapuszárnyat, amiből a vitéz már tudta, a hadból nem tér vissza. 142 143 A kapu és a kapugúzs a gyógyító eljárásokban is szerepet kap. Pl 144 gyógyításkor bizonyos ideig csukva kell tartani a kaput. Bátyán az ellopott kapugúzson bújtatják át gyógyítás céljából a hideglelős gyereket. 45 A "faképtől vesz búcsút" szólás jelentése: köszönés nélkül vagy titokban távozik. 146 A fakép a régi magyar nyelvben fából faragott szobrot jelentett, de jelenthette a szoborszerűen kifaragott kapufélfát is, mert inkább ez a szó áll a szólásokban a régebbi fakép helyett. Arany János Toldi Györggyel így mondatja el öccse szökését: "Hová, hová nem lett? elosont a háztól, / El sem búcsúzott, csak a kapufélfától." A szólásnak Tolnai Vilmos több változatát is idézi magyar költőktől és a népköltészetből. 147 1.) "Rövid búcsút vészen a kapufélfátúl" (Arany: Nagyidai cigányok III. 2.) "Kapuzábétól vett búcsút" (Vadrózsák) , 3.) "Isten hozzád, kapufa" (Csongor és Tünde, Csalódások I.) A népies műdal is ismeri a kapufától való búcsúvétel szokását. "Megérem még azt az időt,/ Sírva mégy el kapum előtt,/ Megöleled kapum fáját, /Úgy siratod a gazdáját." 7 ^ Mint láttuk, a Bátyával szomszédos Fájsz népe is ismerte ezt a szokást. O. Nagy Gábor a hűtlenül elhagy jelentésű faképnél hagy szólással kapcsolatban azt sejteti, hogy akit faképnél hagytak, azt a háznépet őrző szellemeket jelképező bálvány oltalmára bízták. 149 138 O. NAGY Gábor 1966. Kapu, bálvány szócikkek. 139 S. gy. Ak. Jelencsity Mihály 1907. 1976. 140 Magyar Népzene Tára III. 1959. 845. 141 KRIZA János 1956. 181. 142 FÖLDES György 1932. 84. 143 PÓCS Éva 1964. 184., 186. 144 GULYÁS Éva 1976. 129. 145 FEHÉR Zoltán 1975. 136. 146 O. NAGY Gábor 1976. 192-193. 147 TOLNAI Vilmos 1897. 232-233. 148 KERÉNYI György 1961. 27. - KALLÓS Zoltán - MARTIN György 1989. 178. Gyimesi csángó népdalváltozatában az utolsó két sor: "Megfogod a kapum sassát,/ Megsiratod a gazdáját ". 149 O. NAGY Gábor 1957. 92-93. Faképnél hagy. - A szólást már KÁLLAY Ferenc 1861.(1973.) pogánykori
