Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma
223 összefüggésbe. Másrészt a patajiak vallomása fontolgatásra inti a Kalocsai Sárköz északi határának megvonásával bajlódó kutatót. 48 Korai népismereti és helyismereti irodalomban Kalocsa környékének XIX. századi népismereti és helyismereti irodalmában, amelyet többnyire nem kalocsaiak írtak, a legtermészetesebb dologként használták a szerzők a Sárköz kifejezést. Katona István a kalocsai érsekség történetéből 1800-ban kiadott jeles munkájában az árvízjárta Kalocsa környéki tájat a közhasználatú megnevezés ismeretében Sárköz-ként emlegette. A Foktőig megépített gát, illetve az 1770., 1771. és 1772. évi árvíz témakörének megírásakor vetette papírra: "...plagam, quae Sárköz vocatur." 49 Mindszenthy Antal 1831-ben közölte a Tudományos Gyűjteményben az "Egy fordulás az Alföldön" című írását, amelynek első része jórészt Bajával és a Kalocsáról Bajára vezető út helységeivel foglalkozik. Miskét, Hajóst, Nádudvart, Sükösdöt, Baját bemutatva a szerző sokszor használja a Sárköz tájnevet. Tanulságos idéznünk egyik megfogalmazását: "Nádudvaron kívül az út a halmokra kanyarodik fel, a' mint itt a tetőkről visszanéz valaki a Sárközre, azt egy véghetetlen sík lapálynak, 's alacsony víz fenéknek mutatják a' szemek, mellyet az ovabb időkben víz borított". 50 1862-ben, amikor a kordivatnak megfelelően változó színvonalú irodalmi antológiát jelentettek meg az árvízkárosultak javára Kalocsán, a tisztes vastagságú könyv a Sárközi árvízkönyv címet kapta. 51 Simonyi Jenő a legjobb Kalocsa környéki népismereti tanulmány szerzője 1882-ben írása első oldalán egy csillagos jegyzetben tudósított arról, hogy a tanulmányában bemutatandó vidéket Sárköznek nevezik. Megjegyezte, hogy a szomszédos Dunántúli Sárköz létezése miatt a Sárköz-fogalmat "határozatlannak" tartja. 52 Galgóczi Károly a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye múltjáról és jelenéről írt hatalmas monográfiájában több alkalommal használta a Duna-balparti síkság déli részének jelölésére a Sárköz kifejezést. Egyszer a Miske fölött induló és a Vajassal A XX. századi néprajzi kutatás Patajt, elütő történelmi, gazdasági fejlődése miatt nem számítja a Kalocsai Sárközhöz, ezért használja az Ordas-Szeremle-Kecel háromszög kifejezést. Kétségtelen azonban, hogy Pataj az újkori évszázadokban, elsősorban érseki pusztabérletei révén ezer szállal kötődött a kalocsai érsekséghez, a Kalocsai Sárköz területéhez és lakóihoz. Emiatt ajánlatos a tőle délre fekvő Ordassal együtt valamiféle átmenetnek tekinteni a Kalocsai Sárköz szélén. Erre int a Pesty Frigyes kérdőívére adott vallomás (OSZK. Kézirattár. Pesty Frigyes Hnt. 33. köt. 114.), valamint a fentebb már idézett 1659. évi vármegyei jegyzőkönyv "sárközi Pataj" megfogalmazása. (BOROSY András 1983-1987.1: 113.) 49 KATONA, Stephanus 1800. II. 341. 50 MINDSZENTHY Antal 1831. IX: 16. 51 ÁBRAHÁMFFY János - HANG Ferenc - MENNYEI József 1862. 52 SIMONYI Jenő 1882.281.
