Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Embertan - Henkey Gyula: A magyarság etnikai embertani vizsgálata

406 A FŐBB EMBERTANI JELLEGEK ELEMZÉSE E fejezet keretében csak a 24-60 évesek korcsoportjával foglalkozom. Kutatásaim korábbi szakaszában egyes vizsgált személyek egy-egy jellegét nem írtam be, 1959-ben pedig két Duna-Tisza közi helységben az orrhát kiemelkedését nem vettem fel, ezért az esetszám jellegenként kissé változó. Az alábbiakban jellegenként tárgyalom a magyarokra, egyes csoportokra és népességekre vonatkozó eredményeket. Mert moldvai magyar falvakból csak részleges kitelepülés történt, a moldvai magyarok adatai csak tájékoztató jellegűek. A fentiek miatt a testmagasság kivételével - mely szakasz keretében további problémákat említek - a jellegek elemzésénél a moldvai magyarok adatait nem veszem figyelembe. Testmagasság. Az általam vizsgált magyar férfiak átlagos termete magas, a nőké nagyközepes. Bár a magyar csoportok közül mindkét nemnél a felvidéki magyarok termete a legnagyobb (férfiaknál 174,29 cm, nőknél 161,22 cm) és a moldvai férfiaké (164,77 cm), valamint a nagykun és a Duna-Tisza közi telepes nőké (egyaránt 156,26 cm) a legkisebb, de a valóságban az eltérések kisebbek. Ugyanis a termet átlagát a mérés időpontja is befolyásolja, mert Magyarországon a sorozottaknál az átlag az 1937-ben születettektől kezdve minden évben 0,4 cm-rel emelkedik (Véli 1967), viszont felméréseimet a Duna-Tisza közén kezdtem, a moldvai magyarokat 1966-ban, a felvidéki magyarokat pedig 1991 és 1997 között vizsgáltam. A moldvai magyaroknál befolyásolhatta az átlagot, hogy egyházaskozári munkalehetőség hiányában a 24-60 éves férfiak egy része távoli vidékeken dolgozott, nem volt elérhető, ezen kívül a moldvai magyar községekből csak a családok egy része, főleg a szegényebbek költöztek át, a nagykun őslakosok jelentős részét pedig 1950 és 1953 között kiüldözték lakóhelyükről és az utóbbiak közül nagyrészt csak az 50 évnél idősebbek tértek vissza a Nagykunságba. A tájegységenkénti különbséghez az is hozzájárulhatott, hogy 1942-ben a Felvidéken, a Dunántúl déli és nyugati részében, valamint a Tiszántúl déli felében a termet az országos átlagnál nagyobb, a Duna-Tisza köze középső részében, valamint a Tiszántúlon Nyíregyháza és Hajdúböszörmény között annál kisebb volt (Rosztóczy 1942). Az egyes magyar népességek közül az újkígyósi (Békés megye) férfiak (176,77 cm) és a peredi (Mátyusföld, Felvidék) nők (163,08 cm) termete a legnagyobb, de említenem kell, az újkígyósiakat 1996-ban, a peredieket pedig 1995-ben vizsgáltam. Kiszámítottam az 1990 és 1997 között felmért 24-60 éves magyarok termetének átlagát is, mely férfiaknál 172,24 cm, nőknél 160,15 cm. Fejhossz. A magyarok fej hossza mindkét nemnél a „hosszú" kategóriába esik. A magyar csoportok közül mindkét nemnél a székelyek feje a leghosszabb és a palóc centrumbeli férfiaké, valamint az egyéb palóc nőké a legkevésbé hosszú. Fejszélesség. A magyar férfiak és nők fej szélessége egyaránt „széles", férfiaknál megközelíti az európai népeknél kimutatott variációszélesség