Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

252 kapufélfák kis számú irodalmán kívül a népi építészetről szóló tanulmányok képanyagának számbavétele is nagy elterjedtségükről tanúskodik. Budenz József így ír: "... a M NY Szótára a bálvány gyanánt kifaragott kapufának magyarázza a kapu-bálványt, s megjegyzi, hogy ilyeneket még most is láthatni némely vidéken, pl. Mátyusföldén".

27 Torbágyi-Novák József 1926-ban a Duna jobb partján Komlódról, Felsőnánáról, Madocsáról, Fejér megyéből Alcsútról, Szolnok megyéből Karcagról, a Kalocsai Sárközből és környékéről Úszódról, Hartáról, Ordasról, Dunapatajról, a Duna-Tisza közéről Vecsésről, Fülöp-szállásról közli antropomorf kapufélfák rajzait és leírásait.

28 Pálos Ede 1906-ban a Kisalföld és környéke következő településein talált emberalakú kapufélfákat. Csanak, Gyimrót, Kisbarát, Csécsény, Rábapatona, Sövényháza, Kóny, Fehértó, Bez, Lébényszentmiklós, Öttevény, Abda, Bőrcs, Lébény, Öttevénysziget, Mecsér, Magyarkimle, Dunaszentpál, Zámoly, Dunaszeg, Zséli, Hédervár, Darnó, Remete. Bácsa, Nyarad, Szád, Medve, Peér, Ecs, Ecs-hegy, Nyúl-hegy, Szabadhegy, Nagybarát, Tényő.

29 Thain Sándor 1910-ben érsekújvári antropomorf kapufélfákat publikált.

30 Szinte Gábor a Székelyföldről, a Maros-Torda vármegyei Backamadarasról és Nyárádszeredáról mutat be süveges formájú kis kapulábakat.

31 Deák Geyza az Ung vármegyei Tiszahát népi építkezésének ismertetése során említi az alacsony rámafának nevezett faragott kapufélfákat. Rajzain gombos és tönkös típusok láthatók. A fej tulipánt és csillagot is formáz.

32 Nóvák József Lajos a felvidéki Bény községből mutat be antropomorf kapufélfákat. A magyar falu építészete с kötetben a Borsod megyei Sajópüspökiben gombosfa alakú kapufélfát, Perkupán pedig antropomorf kapubálvány képét láthatjuk.

34 Tóth János egy csallóközi gádoros ház előtt álló antropomorf kapufélfa képét közli.

35 Gillyén Nándor könyvében a Felső-Tisza vidékéről ököritófúlpösi gombosfa alakú, gulácsi és tarpai antropomorf kapufélfa fényképe látható.

36 Lükő Gábor naturalisztikusan kifaragott emberalakot ábrázoló kapufélfák rajzait mutatja be a Palócföldről és Erdélyből.

37 Arany László 1941-ben arról tudósit, hogy a Zoboralján, Zsérén emberformájú kapufélfák állnak.

38 Kovács Gyula 1929-ben babafejes kapufélfák rajzait közli Makóról.

39 Bár az elnevezés elgondolkodtató, a szerző meg is jegyzi, 27 BUDENZ József 1907. 117. 28 TORBÁGYI-NOVÁK József 1926. 169-178. 29 PÁLOS Ede 1906. 173-188. 30 THAIN Sándor 1910. 31 SZINTE Gábor 1909. 6. tábla 32 DEÁK Geyza 1910. 195. 33 NÓVÁK József Lajos 1913. 60 A törzs dísze általában a latin kereszt, a fej gyakran tubúkás (galamb formájú). 34 KÁROLYI Antal - PERÉNYI Imre - TÓTH Kálmán - VARGA László 1955. 96., 107. kép. 35 TÓTH János 1961. 24. kép 36 GILLYÉN Nándor - MENDELE Ferenc - TÓTH János 1975. 69., 175. 170. kép 37 LÜKÖ Gábor 1942. 206., 224. 38 ARANY László 1941. 39 TÓTH Ferenc 1974. 421-445. Idézi: KOVÁCS Gyula: Makó város építészete a XVII. századtól a XIX. század