Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Gallina Zsolt–Hajdrik Gabriella: 10–11. századi temetőrészlet Homokmégy–Székesen
161 Az alábbi tárgyak a hitvilág egy-egy elemére utalnak. A 19. gyermeksírból pirosra festett tojás került elő, amelyet a halott keze ügyébe adtak. 53 A sírba tett tojások a feltámadásra váró halotti állapot és a magzati lét jelképei, a piros tojás pedig fokozottan az élet- és újjászületés szimbóluma a természet élményének hatása alatt élő ember hitvilágában. 54 Emiatt kerültek elő tojások főleg gyermeksírokból. Két sírból is felbukkant égett, deformálódott, zöldre kalcinálódott (vagy festett) csontcsüngő. A baj elhárító szerepű állatcsontokat, fogakat nyakláncra fűzve vagy övre akasztva, átfúrva vagy keretbe foglalva amulettként viselték. 55 Általában közrendű nők vagy gyermekek kapták. Az 5. sírban a csontcsüngő sima, nyitott végű bronz hajkarikára vagy fülbevalóra volt húzva (VII. t.). A 35. sírban fülesgombra és ezen keresztül - feltehetően - hajba volt fűzve, hengeres-bordás gyöngy társaságában (II. t.). 56 A TEMETŐ KORA ÉS FÖLDRAJZI HELYZETE A temetőnek általunk ismert részét a leletanyag és a temetkezési szokások alapján a 10. század középső harmadától all. század elejéig használhatták. A temető belső kronológiai rendjét vizsgálva 11. század elejére keltezhető sírok a Ki részen (közel a temető K-i árkához) találhatók, nyugatabbra haladva mind korábbi temetkezés figyelhető meg. A temető a Kalocsai Sárköz középső részén helyezkedik el. E földrajzilag zárt tájegység vidékéről viszonylag kevés 10-11. századi temetőt, illetve temetőrészietet ismerünk, ráadásul ezek többsége sem ásatásból származik. Kalocsa környékéről 2-2 öv- illetve nyeregveret került a Nemzeti Múzeumba 1882-ben. 57 Harta-Miklapusztán földmunkák közben mintegy 50 sír került elő 1928 és 1930 között. 58 A Sárköz K-i peremén, Sükösdön egyszerű és S végű hajkarikák, csüngős dísz került napvilágra zepét gyöngyözött koszorú, küllőit szív alakú levélkék képezik, melynek végei "körmöcskékben" végződnek (FODOR István 1996. 264., 12. kép, 274., 40. kép). A belgrádi Nemzeti Múzeumban 2 szíjelosztó karikát őriznek, melyek háromszög alakú vésett díszítésű, küllői pedig vésett karmokban végződnek (BÁLINT Csanád 1991. 106. XXXIII. t. 23-24.). 53 Karcolt díszítésű tojás került napvilágra a kiszombori avar temető 39. sírjából, amelyet a halott nő kezébe helyeztek (MÓRA Ferenc 1932. 62.). Hajdúdorog-Temetőhegyen a fentiekhez hasonló vörösre festett tojás (festetlenek mellett) került elő (FODOR István 1996. 227.). Kiskunfélegyháza-Pákán egy kislány mellkasára helyeztek piros hímes tojást (SOMOGYVÁRI Ágnes 1992. 17.). 54 JANKÓVICS Marcell 1990. 221-222. 53 Mesterházy Károly szerint a honfoglalás kori sírokban lelt állatcsontocskák nem sorolhatók az ongonok közé, hanem amulettnek tekinthetők (MESTERHÁZ Y Károly 1994. 197.). 56 Ilyen funkcióra kutyafogat, medveagyart, szarvasfogat, vadkanagyart (KOVÁCS László 1993. 52-53.), rókafogat (Ibrány-Esbóhalom, 197/a. sír - átfúrt, nyakláncra akasztott ISTVÁNOVITS Eszter 1996. 148.), farkasfogat (Tiszavasvári-Nagy Gyepáros 9. sír - nyakláncra fűzött amulett FODOR István 1996. 200.), vadlúd, házilúd, pusztai ölyv szárnycsontját, farkas lábtőcsontját, kutya szemfogát (DIENES István 1972. 53., 79.) használtak eddigi ismereteink szerint. Néha e csontcsüngőket más tárgyak társaságában karikaékszerre fűzik (Pálliget NEPPER Ibolya 1993. 79.). 57 BÁLINT Csanád 1980. 229. 58 BÁLINT Csanád 1980. 222.
