Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Gallina Zsolt–Hajdrik Gabriella: 10–11. századi temetőrészlet Homokmégy–Székesen
158 feltehetően a hajfonatba voltak fűzve (ez a legvalószínűbb) 2. Elképzelhető hátracsúszott nyaklánc is. A temetőrészlet több női sírjából kerültek elő különböző típusú fúlesgombok (22., 31., 35., 72., 75.): kis méretű egybeöntött, félgömb vagy gömb alakú, üreges füles félgomb, és nagy méretű, préselt félgömb alakú példányok (VIII. t.). E fülesgombok - helyzetük, nagyságuk alapján - több funkciót is betölthettek. A 31. sírban az állkapocs alatt fülesgombokkal gombolták össze az ing nyakát. A 35. sírban - mint láttuk - feltehetően hajfonatba fűzték őket (bár a nyaklánc illetve a ruhazáró funkció is elképzelhető). A 72. sírban a veretes ing a bal vállnál található nagy méretű fülesgombbal záródott. A 75. sírban a fülesgombok a keresztcsont felső része felett, a rozettás négyszög alakú tarsoly- vagy övveret mellett találhatók, alattuk szövetmaradvány volt. E fúlesgombok funkciójára több értelmezés is elképzelhető. 38 A temetőrészletben több különböző funkciójú veret, így kerek ezüstveretek (33.), csüngős, egytagú kerek és pillangó alakú ezüst ruhaveretek (72.), négyzet alakú öv- vagy tarsolyveret (75.) kerültek napvilágra. A 33. sírban két kerek, préselt ezüstveret volt, az egyik az állkapocs alatt, a másik az övtájékon helyezkedett el (VIII. t.). A veretek valamilyen felsőruhát (kaftán?) díszíthettek. A 72. sírban fekvő idős nőt veretes ingében temették el (III., IV. t.). A veretek pontos helyzetéből rekonstruálható a viselet. Az ingszerű ruha ívelt kivágását a külső sorban csüngős veretek, a belső sorban kerek ezüstveretek vették körül. A csüngős veretek felső tagjai megegyeztek. Az alsó tagok azonban két típusra oszthatók, a veretsort nyitó- és záróveret eltért a többitől. A kerek veretek típusa megegyezett a csüngős veretek felső tagjával (egy kivétellel, amely azonban teljesen elütött a többitől), s mindegyikük alsó részén kis csonkot találtunk. E két tény arra enged következtetni, hogy a kerek veretek egykor csüngős veretek voltak, amelyeket sérülésük után másodlagosan felhasználtak. 39 Az ing felső részén két 37 Szőke Béla Miklós szerint téves elképzelés, hogy a fúlesgombok nyakláncra lennének fűzve (SZŐKE Béla Miklós 1962. 79.), de ennek a homokmégyi temető mellett több példa mond ellent. A Majs-Udvari rétek 10-11. századi temetője 1031. sírjában a koponya jobb oldalán bronz lunula alatt két félből öntött, gerezdes bronz fülesgomb, mellette akasztófüles bronz kereszt és különböző gyöngyök helyezkedtek el (KISS Attila 1983. 143., 74. ábra 19., 92. tábla). Az előbbi temető 53. sírjában az állkapocs alatt tömör bronz fülesgomb és különböző gyöngyök (KISS Attila 1983. 80., 53. ábra), az 58. sírban az állkapocs és a kulcscsontok között egy csomóban 13 különböző üveggyöngy, két tömör fülesgomb, két félgömb alakú bronz gomb és kettőskúp alakú bronzcsörgő helyezkedett el (KISS Attila 1983. 80-81., 52. ábra). E tárgyakat - a bronz fülesgombokkal együtt (!) - vélhetően nyakláncra fűzték. 38 Tiszaeszlár-Újtelepi 10. századi temető 2. és 4. férfi sírjában 2-2 tömör bronz fülesgomb került elő a medencecsonton illetve a medence fölött (a 2. sírban aranyozott ezüst övveretek társaságában). A Tiszavasvári-Nagy Gyepáros 10. századi temető 7. női sírjában a bal medencelapátnál öntött bronz, gombafejes fülesgomb, az ellentétes oldalon nyitott végű "hajkarika" volt található (FODOR István 1996. 94., 200.). E fülesgombok vagy a ruha zárására szolgálhattak vagy az övhöz, esetleg tarsolyhoz tartoztak valamilyen módon. J Kovács László a Tiszalúc-Sarkadpusztai temető 163. sírjában szintén másodlagosan felhasznált ruhavereteket, csüngős veretek legalább három típusát figyelte meg. A homokmégyi temetőhöz hasonlóan több kéttagú veret felső tagjának függesztőfülét eltávolították (KOVÁCS László 1986. 221., 2. kép).
