Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

24 Jóval nehezebb kérdés annak megválaszolása, hogy milyen úton és miért kerültek hazánk területére a hazai tallérok számát jelentősen felülmúló külföldi tallérok, milyen tényezőktől függ gyakori vagy ritkább előfordulásuk, kisebb vagy nagyobb számarányuk. A külföldi tallérok Magyarországra kerülése több okkal is magyarázható. Elsősorban kereskedelmi forgalom révén, a magyar kereskedők növekvő arányú részvételével az európai kereskedelemben,

65 mindenekelőtt az agrártermékek (szarvasmarha, bor stb.) növekvő exportjával, főként a Duna menti kereskedelmi úton kerülhetett ide az osztrák tartományok, a salzburgi érsekség és a délnémet pénzkibocsátók tallérjainak zöme. Ezt tartotta elképzelhetőnek Harsányi Pál is, a győri tallérlelet összetételének értékelése során.

66 A német tallérok egy része származhat a birodalmi gyűléseken a török elleni háború kiadásaihoz megszavazott pénzsegélyből (Türkenhilfe, Reichshilfe),

67 kisebb hányaduk pedig a hazánkban harcoló külföldi zsoldosok révén is idekerülhetett. Huszár Lajos a Budapest-Fortuna utcai tallérlelet kapcsán főképp ez utóbbi lehetőségre gondolt,

68 a pálmonostori lelet esetében viszont inkább az első, a kereskedelmi úton való idekerülést tartjuk valószínűbbnek. August Loehr az eszéki lelettel kapcsolatban a tallérleletek létrejöttének katonai és kereskedelmi okaira hívta fel a figyelmet.

69 Az éremleletek értékének és ezen belül a tallérveretek részesedésének elemzésénél elmondottakhoz hasonlóan a tallérforgalom elemzése, a forgalomból a leletekben lecsapódó tallérveretek származási helyének vizsgálata is csupán szúrópróba szerű, illusztratív szerepű, s nem léphet fel az egykori tallérforgalom pontos összetételének és a kialakulását befolyásoló tényezők teljes megfogalmazása igényével. A 16. századból származó tallérleletek összetételének tarkasága inkább csak a mai kor emberének szokatlan és meglepő, a kortársakat csupán az egyes tallérveretek pénzlába közötti eltérés, tehát a nyers- és a színsúly közötti különbözet, azaz a színezüsttartalom érdekelte. A különféle pénzverő hatóságok által kibocsátott tallérok pénzlába között általában nem volt nagy eltérés, ezüsttartalmuk csekély különbsége miatt a mindennapi forgalomban, főleg kisebb összegekkel történő fizetés esetében a különféle tallérvereteket gyakorlatilag egyenlő értékűnek számították. Hasonlóan vélekedett August Loehr is, aki szerint a különféle eredetű és pénzlábú tallérokat megkülönböztetés nélkül használták.

70 E helyen nincs lehetőség a 16. századi magyarországi külkereskedelem részletesebb taglalására. Helyette csupán egy monográfiára (EMBER Győző 1988.) és a tízkötetes Magyarország története III. fejezetére (ZIMÁNYI Vera 1985. 285-352.) utalok, ahol a témával kapcsolatos további részletes irodalom is megtalálható. Elhangzott a győri tallérleletről az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban 1924. december 20-án tartott előadásában, idézi: HUSZÁR Lajos 1940. 4. SINKOVICS István 1985. 429-430. HUSZÁR Lajos 1940.6. LOEHR, August 1940.551.