Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik
253 hogy "sok esetben azonosak a református temetők fejfáival", sisak, sátor, bóbitás vagy gomb fejűek. A legrégibb 1841-ben készült. Malonyay köteteiben a Dunántúlról, a Palócföldről, a Sárközből, a Székelyföldről és Kalotaszegről közöl emberalakú kapufélfákat. 40 Gábor Lajos egy 1918-ból való géderlaki kapubálvány rajzát közli. 41 Egy népdalkiadványunk fotóillusztrációi azt bizonyítják, hogy a Kárpátokon kívül élő archaikus kultúrájú csángó testvéreink is állítottak antropomorf kapufélfákat. A Bogdánfalván készült képeken a bátyaihoz hasonlókat láthatunk. A kerek fejen négyszirmú svasztika, a törzsön vízszintes rovátkák és András-kereszt díszlik. Érdekes, hogy a svasztikát nem körzővel szerkesztették, s a rovátkák nemcsak az elülső felületen, de az oldalakon is ki vannak faragva. Bosnyák Sándor cikkében közli egy bukovinai adatközlőjének rajzát istensegítsi házukról. Ezen három, antropomorf (fejes, nyakas) kapufélfa látható. Valamennyi fejrészét a sugárzó nap rajza díszíti. 43 Az antropomorf kapufélfákat, elterjedtségük bizonysága alapján, etnikus sajátságunknak kell tekintenünk. Nemzetiségeink közül a budaörsi és a solymári sváboknál talált Torbágyi-Nóvák József Lajos magyaroktól átvett formájú kapufélfákat. 44 Jankó János pedig egy délszláv népcsoportnál figyelt meg a kapukon a mi kapufélfáink díszítéséhez hasonló motívumokat. A Bács-Bodrog megyei sokacok a múlt század végén, ha nem is a kapufélfát, de a deszkakerítés oszlopainak utcára néző oldalát faragták ki művészien. Hercegszántón a kapufélfa gombfa formájú volt, s a deszkakaput olyanféle motívumokkal festették ki, mint amilyenek a kapubálványokon voltak találhatók, pl. szív, magyar szent korona, kétfejű sas. Feltüntették a kapu állításának évszámát, s a kiskapu ajtaján egy forgó küllőket mutató kereket festettek, melyet egy madár hajt maga előtt, olykor a madár rajta is ül . A Kalocsa környéki kapubálványokat Gábor Lajos nemcsak megemlítette munkájában, 46 hanem négy kaputartó faragott faoszlop rajzát is közölte. Pécsiné Ács Sarolta szintén szól a kalocsai kapufélfákról, és egynek a rajzát is bemutatja. Ennek magassága mindössze 1,10 m, tulipán alakú a fejrésze, elülső oldalát pedig a kalocsai pingálás motívumaiból összeállított , hullámos szár két oldalát díszítő virágok töltik ki, amelyek egy szívből nőnek fölfelé. "A kapu tartóoszlopain (kapubálvány) ... szórványosan, vésett faragások is előfordulnak."^ 7 Amikor közepéig 1929. Makó 40 MALONYAY Dezső 1. kötet 1907. 135., 2. kötet 1909.145., 4. kötet 1912. 29., 217., 5. kötet 1922. 257, 258. 41 GÁBOR Lajos 1938.8. 42 VERESS Sándor 1989. 600-601. Attól a különbségtől eltekintve, hogy a moldvai csángó emberalakú kapubálványokon a rovás az oszlopnak nemcsak az elülső, hanem a két oldalsó felén is ki van vájva, ezek hasonlítanak leginkább a bátyai kapubálványokra. 43 BOSNYÁK Sándor 1973. 362. 44 TORBÁGYI-NOVAK József Lajos 1926. 178. 45 JANKÓ János 1896. 147-148. 46 GÁBOR Lajos 1938. 5., 8., 32., 36. 47 PÉCSINÉ ÁCS Sarolta 1970. 89.
