Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Embertan - Henkey Gyula: A magyarság etnikai embertani vizsgálata
405 6. Tiszántúli őslakosok: Zsadány, Kőröstarcsa, Tetétlen, Konyár, Gáborján, Biharnagybajom, Hajdúszovát. 7. Tiszántúli telepesek: Nyirvasvári, Magyarbánhegyes, Nagykamarás, Újkígyós. 8. Felvidék: Bős, Alistál, Padány, Bögellő, Csicsó, Kulcsod, Patás, Nemesócsa, Nagymegyer, Pozsonyeperjes, Pered, Vágfarkasd, Dunamocs, Martos, Kamocsa, Gimes, Ládec, Zsére, Bény, Kernend, Ipolypásztó, Ipolybalog, Ipolynyék, Egyházasbást, Balogfala, Csorna, Sid, Sőreg, Hanva, Harmac, Lénártfalva, Bodrogszentes, Kisgéres. 9. Kárpátalja: Nagydobrony. 10.Székelyföld: Bögöz, Agyagfalva, Gidófalva, Bodok, Csíkszentgyörgy, Bánkfalva. 11.Moldvai magyarok: Moldvából áttelepült, a Baranya megyei Egyházaskozáron élő székely és csángó eredetű magyarok. 12.Németek: Hajós, Szulok, Szeremlére menekült vaskúti és dél-bácskai németek. 13.Szlovákok: Lucfalva, Vácegres. H.Bunyevácok: Katymár, Csávoly. 15.Sokácok: Hercgszántó. 16.Horvátok: Bolhó, Lakőcsa, Potony. Az egyes magyar csoportok közül a Duna-Tisza közi őslakosok pontosabb neve „Duna-Tisza köze nem kun és nem jász eredetű őslakosai", a tiszántúli őslakosoké „tiszántúli nem kun eredetű őslakosok" lenne, a palóc centrumba az Eger-Hasznos-Hollókő vonal és az északi országhatár közötti őslakos népességek, az egyéb palócokhoz a déli, keleti, nyugati és szlovák származásúakkal kevert palócok kerültek. A telepes csoportok közé soroltam azokat a magyar népességeket is, melyek ugyan részben őslakos eredetűek, de a szlovák, délszláv vagy német eredetű családnevek meghaladták a 10%-ot. Az egyéb felvidéki magyarok csoportjába azok kerültek, akik ősei távoli vidékről költöztek a vizsgált felvidéki helységekbe. A méreteket Martin technikájával (Martin-Saller 1957-1966) vettem fel, a morfológiai jellegek felvételénél Martin előírásain kívül a Weniger (1940) által leírt szempontokat is figyelembe vettem. A szemszínt a Martin-Schulz szemszíntábla, a hajszínt a Fischer-Saller hajszíntábla alapján rögzítettem. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adom meg: esetszám (n), aritmetikai átlag (x), variancia (s 2 ) és a Howells-féle szigma ráció (Thoma 1956). Az egyes magyar csoportok és a hazai népességek összehasonlítását a Hiernauxféle távolságszámítással végeztem el (Piveteau 1965).
