Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Embertan - Henkey Gyula: A magyarság etnikai embertani vizsgálata

CUMANIA 15., KECSKEMÉT, 1998 403 HENKEY GYULA A MAGYARSÁG ETNIKAI EMBERTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Ezen összefoglalás 1956 és 1997 között végzett vizsgálataimra épül. Kutatásaim célja volt a falusi és mezővárosi magyar felnőttek köréből arányos mintát gyűjteni annak meghatározásához: 1. milyen embertani jellegek jellemzők a magyarok egyes csoportjaira, 2. milyen mértékben maradtak fenn a honfoglaló magyaroknál gyakori jellegegyüttesek, 3. mennyiben módosította a magyarság embertani összetételét a Kárpát-medencében a honfoglalókhoz csatlakozott és nekik meghódolt egyes népcsoportok és az Árpád-korban betelepült keleti rokon népek beolvadása, valamint a szomszéd népekkel való keveredés. A vizsgálatok előkészítése során a helyi 1828. évi összeírásban és a legrégebbi egyházi anyakönyvekben szereplő családnevekből indultam ki. 1956 és 1959 között nagyrészt házról-házra jártam helyi kísérőkkel, 1960 és 1989 között a szervezők a tüdőszűréseken megjelent 24-60 éveseket irányították hozzám, míg 1990 és 1997 között főleg a polgármesteri hivatalok hívták be felkérő levéllel embertani vizsgálatra a helyi és környékbeli régi családokból származó fenti korúakat. Sor került önként jelentkező távoli vidékiek felmérésére is, de az utóbbiak vizsgálati lapjait elkülönítettem és a „származási helyükön kívül vizsgáltak" csoportjában tájegységenként dolgoztam fel. 1991 és 1997 között sor kerülhetett felvidéki, kárpátaljai és székelyföldi felméréseimre is, ezért vizsgálati anyagom a kárpát-medencei magyarság csaknem minden csoportját érinti. A vajdasági, szlovéniai és burgenlandi szervezők helyi problémákra hivatkozva felméréseim előkészítését nem vállalták, viszont 1956-ban sor került a Moldvából Dél-Bácskába átköltözött, majd onnan 1944-ban a Baranya megyei Egyházaskozárra került moldvai magyarok vizsgálatára. Terveztem legalább egy dunántúli ipari jellegű nagyváros alaplakosságának felmérését is, de a veszprémi múzeumbarát körnek nem sikerült a vállalt előkészítést elvégezni. (Én az 1828. évi veszprémi összeírásban szereplő családneveket javasoltam figyelembe venni, viszont a szervezést vállalók ennél legalább 100 évvel korábbi helyi családnevek alapján kívánták az őslakosnak minősülő 24-60 éveseket összeírni.) Ügyeltem arra, hogy mind őslakos, mind telepes eredetű népességek vizsgálatára sor kerüljön. Az őslakos és telepes eredetű magyar népességek arányos felmérését leginkább a Duna-Tisza közén és a hazai Palócföldön, valamint Somogy, Fejér és Békés megyében sikerült megoldani, de a komplex vizsgálatok kezdeményezői főleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom