Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876
396 Egyes megyék a 19. század első felében építettek modern fogházakat, de a börtönügy, a figyelem középpontjába a reformkor személyiségei nyomán került. 142 A fogházjavító mozgalom a politikai polémia részeként kezelte a kérdést. A tömlöc elleni fellépés egyenlő volt a feudalizmusra irányuló támadással. 143 Az 1853-ban nálunk is életbe léptetett Osztrák Büntető Törvénykönyv a szabadságvesztést alkalmazott büntetési nemmé tette. Égetővé vált a tömlöcök megszüntetése és a börtönügy fejlesztése. Országos fegyintézeteket létesítettek Illaván, Lipótváron, Vácon, Munkácson, Márianosztrán, Nagyenyeden. 144 A magyar viszonyok között a börtön nemcsak megkésve és kezdetleges formában alakult ki, hanem még a 19. században is párhuzamosan együtt élt a polgári elvárásokat ki nem elégítő, tömlöcre emlékeztető fogdákkal. A Kiskun Kerület börtöne is ilyen vegyesen jellemezhető. Bár a polgári börtönök színvonalát sohasem érte el, megfigyelhető, hogy a Jászkun Kerületek közgyűlése és irányítása állandó felügyelet alatt tartotta a tömlöcöt. (A 18. században districtualis tömlöcnek, a 19. század második felétől börtönnek nevezték.) Ez a felügyelet kereteket adott a működéhez, védett a túlkapások és rendkívüli törvénytelenségek ellen. Ha börtönfunkciónak szigorúan a javítás és büntetés együttesét tekintjük, ennek a kerületi tömlöc nem felelt meg. Kialakított munkatermekben szervezett dolgoztatásra mindvégig nem került sor. Azonban meglepően koránról, 1792-ből, 145 1804-ből 146 vannak adatok, amelyek azt bizonyítják, hogy alkalmanként munkára fogták a rabokat. Nem javítási szándékkal, hanem az olcsó munkaerő kihasználása miatt került erre sor, mégis előremutató jelként értékelhető. A Jászkun Kerületen belüli közbiztonság az egész időszakra jellemzően a Kiskun Kerületben volt a legrosszabb, ezért a kerületi tömlöcre mindig komoly szerep hárult. A Hármas Kerület székhelye Jászberény, az ott székelő törvényhatósággal és börtönnel bírt a legnagyobb jelentőséggel. A fellebbezési ügyek is itt kerültek elbírálásra. De a Nagykun Kerülethez képest Félegyházán volt lényegesen magasabb az elzárásra ítéltek száma. 147 A 19. század közepétől zajló fogházjavító mozgalom, börtönügyi reformok törekvései a félegyházi börtönt igen kevéssé érintették. Ennek legfőbb oka, hogy a gyakorlati intézkedések szinte kizárólag csak az országos fogházakat, fegyintézeteket vették számba. A korabeli gazdag szakirodalomban alig találhatunk BALLÁ Károly 1841. - CSATSKÓ Imre 1850. - EÖTVÖS József-LUKÁCS Móric 1842. - SÁRVÁRY Jakab 1844. - SZEMERE Bertalan 1841. - SZLEMENICS Pál 1836. - BÖLÖNI FARKAS Sándor 1834. MEZEY Barna 1995. 13. LUKÁCS Tibor 1987. 89. BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 8. 217. BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.63. Cs.3. ír. 28. PALUGYAY Imre 1854. III. köt. 97. BOZÓKY Lajos 1867. - PAULER Tivadar 1872. - PULSZKY Ágost-TAUFFER Emil 1867. - RÉSŐ ENSEL Sándor 1865/a, 1865/b, 1868.
