Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876
388 A járási kapitányságok elsőfokú bíróságként működtek. Büntető és polgári ügyekben egyaránt a szolgabírói hivatalok közreműködését vehették igénybe, amelyek a legkülönfélébb esetekben, tanúkihallgatások, nyomozások, árverések lebonyolításában voltak kötelesek segédkezni. 88 A közbiztonság közegei a csendőrök és pandúrok. A csendőrség állami hatóságként tevékenykedett, a pandúrok pedig a helyi biztonságra ügyeltek, kizárólag a megye határain belül. Szükség esetén a helyi rendészet segítségét is elfogadták. 89 Ballá Kálmán főcsendbiztos a következő levelet intézte Félegyháza főbírájához: "A Bogár banda elleni általános üldözés f év március 1-én - 2-án végre fog hajtatni, ennél fogva felkérem Tekintetes Főbíró Urat, szíveskedjenek az említett két napon és éjjen át a várost folytonos éber őrzés alatt tartani, mert hihető, hogy majd a rablók minden oldalról üldözvének a városba fognak menekülni. A jelen levél maradjon titokban, csak azután lehet iktatni, ha az üldözés megtörtént. " Az 1861-ben az Országbírói Értekezleten megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a Jászkun Kerületben visszaállította az 1848 előtti bíróságokat, ezzel visszanyúltak a redempció utáni törvénykezési alapokhoz. 91 A kerületek legfőbb bírói fóruma a Hétszemélyes Tábla lett, a községek visszakapták első folyamodású ítélkezési jogukat, közötte sajátos helyet foglaltak el a kerületi törvényszékek. 92 A Félegyházán székelő Kiskun Törvényszék újra a régi rend szerint működött. Az addig Kunszentmiklóson, Halason folytatott büntető pereket már Félegyházán fejezték be 93 , a kiskunsági illetőségű peres iratok Jászberényből visszakerültek a kerülethez. 94 Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a kihágási ügyek kivételével eltörölte a testi fenyítés alkalmazását. Bizonyos vétségek estében (zendülés, közhatóság elleni erőszakos fellépés, vasutak rongálása), katonai és rögtönítélő bíróságok működtek. A Kiskunság a szegedi hadbíróság illetékességébe tartozott, a rögtönítélő bíróságot pedig a kerületen belül hozták létre. 95 Az új jogszolgáltatási szervezet kiépítése 1868 és 1871 között zajlott le. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás különvált. Kimondták a bírói függetlenség elvét, a törvény előtti egyenlőséget, a nemesi előjogok eltörlését. Megszűnt az 1848 előtti törvényszéki gyakorlat, de a kerület törvényszékének fenyítő ügyekben és válópereknél megmaradt a hatásköre. 6 1871-től kezdve kiépült az állami 88 и.о. 162 89 и.о. 180. 90 BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.62. Cs.10. Ir.36./1863. 91 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 67. 92 и.о. 68. 93 BKML. Kf. lt. K. Kap. ir. I. 55./1861. 94 BKML. Kf. lt. K. Kap. ir. I. 55./1862. 95 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 70. 96 и.о. 71.
