Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

386 Egy kecskeméti pékkel egyezséget kötötték, hogy a kenyérsütés joga Félegyházán maradjon.

75 Miután ezt sikerült elérniük, újabb probléma elé kerültek. "A város a kenyérsütést nem győzvén ", más helységek lisztjére szorult.

76 A tömlöc, mint districtuális intézmény a Hármas Kerület, szorosan a Kiskun Kerület irányítása és felügyelete alá tartozott. Időközönként megtartották a rabok revízióját.

77 A törvénykezési napok erre kiváló alkalmat kínáltak.

78 Némiképpen Félegyháza is magáénak érezte a tömlöcöt. Fontos volt az ott élők számára, hogy a helység ad otthont a kerületi törvénykezésnek. Azt kérték 1772-ben, hogy a Kiskun kapitányi ítéletekről referáljanak a tanács előtt.

79 A dicsőség és büszkeség mellett azonban terhet is rótt a településre. Fenntartása a lakosság adójára is támaszkodott. Nehezményezték is 1789-ben, hogy olyan rabokat is hoznak a félegyházi tömlöcbe, akiket majd a jászberényi börtönben tartanak fogva. A költségek csökkentése érdekében szállítsák az úgy is odakerülőket rögtön Jászberénybe, ezzel a lakosságot némileg tehermentesíthetik.

80 Már a 18. század végén kísérletet tettek a rabok munkáltatására. Nem szabad persze azt hinnünk, hogy javító-nevelő cél lebegett volna a börtönvezetés szeme előtt. Az olcsó munkaerő kínálta lehetőséggel próbáltak élni, de gyakorlati akadályok merültek fel. A félegyházi vendégfogadó építésénél 1792-ben napszámosként dolgozott néhány rab. Vasban azonban természetesen nem tudtak megfelelő munkát végezni, így napszámot nem lehetett részükre fizetni, és még az őrzésükről is gondoskodni kellett.

81 A közmunkáknál alkalmazott rabok dolgoztatását nehéz volt megoldani, és komoly veszéllyel is járhatott. A Bács vármegyei kanális ásásánál is felhasználták a rabmunkát. Azt azonban a felsőbb utasítás elrendelte, hogy a halálraítélt, de kegyelemben részesült, börtönbüntetésüket töltő elítélteket küldjék vissza tömlöcbe, még mielőtt megszöknének.

82 A Jászkun kerületi börtönök egységes szabályozására 1851-ben került sor. A rendszabály a börtönökre egyenként nem volt testre szabott, de mégis rögzítették az elvi elvárásokat. Előírták a feltétlenül szükséges bútordarabokat, az intézetek tisztán tartásának követelményeit: szellőztetés, meszelés, takarítás időpontját, gyakoriságát. Az elzártakat három osztályba sorolták: foglyok, hatósági rabok, dologházi rabok. A Kiskun kerületi börtönben intézeti munka hiányában dologházi rabok nem voltak. A foglyok elnevezés alá azok tartoztak, akik még ítéletre vártak, a hatósági foglyok már a kiszabott büntetésüket töltötték. A vizsgálatiak csak 5 BKML. Kf. lt. Prot. Pol.8. 534. 6 BKML. Kf. lt. Prot. Pol.8. 559.,675. 7 BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.27. Cs.2. ír. 73./1756. 8 BKML. Kf. lt. Tan. ir. L 27. Cs.2. Ir. 101./1770. 9 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 4. 8. 0 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 8. 101. 1 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 8. 217. 2 BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.27. Cs.10. Ir.52./1794.