Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

351 Az 1941-ben beküldött jelentések közül Bárány László ókécskei, Bélágyi József öregcsertői és Csemez József jánoshalmi jogi néphagyománykutatásai szerencsére megőrződtek. Bárány László nehéz feladatra vállalkozott, amikor - előzetes tapasztalatok híján - egy tanyavilágot választott kutatási terepül. Hiszen, mint arra a területet jól ismerő Papp László is felhívja a figyelmet, "a tanyai lakosság összetétele, származása, társadalmi, gazdasági helyzet, erkölcsi felfogás, a városhoz való kapcsolat tekintetében nagyon végy es".

n Rövid településtörténeti bevezetője után maga a gyűjtő is előrebocsátja, hogy kellő idő, hely-, illetve szakismeret hiányában vállalkozott a munkára, s helyzetét és a gyűjtött anyag használhatóságát tovább nehezítette, hogy nem saját tapasztalatai, hanem mások közlései alapján igyekezett számba venni a családi jog keretébe eső kérdéseket, amelyek hasznos adatai (házasság létrejötte, válás, a család és a rokonság) emiatt csak igen nagy körültekintéssel értékelhetők. Gyűjtőtársaihoz hasonlóan Bárány László is a népi jogéletkutatás szakmai irányítására létrehozott közösség által összeállított kérdőív alapján dolgozott.

14 Az öt fejezetre osztott, a magánjogra (családi jog: 2-42. pont, öröklési jog: 43-46. pont, dologi jog: 47-63 pont, kötelmi jog: 64-79. pont) és büntetőjogra (80-95. pont) kiterjedő, számtalan problémát felvető, összeállítóik által is csak ideiglenesnek tekintett kérdőív használata gyakran gondot jelentett.

15 A gyűjtés általános elvei cím alatt nyolc pontban összefoglalt módszertani útmutató némi segítséget jelentett ugyan a kérdések értelmezésében, a válaszadás módjainak megválasztásában, a feldolgozás és a cédulázás formai követelményeinek megismerésében, de így is előfordult, hogy a gyűjtők az egyes kérdésekkel, illetve a hozzájuk tartozó alkérdésekkel nem tudtak mihez kezdeni. Bárány László is a családjogi kérdéseknek csak mintegy felére válaszolt, s amely alkérdéseket nem tudott értelmezni, azokat egyszerűen kihagyta. A Papp László által nem elsősorban jogi szempontból értékelhetőnek tartott munka még a felsorolt hiányosságok mellett is számos értékes néprajzi adatot nyújthat a mai kutató számára. Bárány Lászlót egyébként - akinek figyelmét a továbbiakban a közvetlen adatszerzés és a tervszerű kutatás fontosságára is felhívta - Papp László Bélágyi Józseffel, Csemez Józseffel, Kurdi Jánossal és Váry Istvánnal együtt a megfelelő képzéssel és gyakorlattal gyűjtésre alkalmassá váló 33 személy között vette számba.

16 Bélágyi Józsefvázlatos öregcsertői magánjogi gyűjtésének értékelése során Papp László éppen azt emelte ki, amit Bárány László jelentésében hiányolt: a gyűjtő közvetlen tapasztalatain alapuló adatközlést. Ezért is tekinti rendkívül PAPP László értékelése EA 13300. 5-6. A Néprajzi Intézet 1. sz. kérdőíve a magyar jogi néphagyomány összegyűjtéséhez. OL К 579 IM Jogi népszokások gyűjtése 1938-1948. II. A kérdőívet néhány jelentéktelen változtatástól eltekintve Bónis György megjelentette. BÓNIS György 1939. PAPP László EA 13300. PAPP László személyre szóló levelei OL К 579 77.993/1941. szept. 4. dr. Bárány László kir.tszéki bíró., 77.993/1941. szept.; PAPP László jelentése OL К 579 Jogi népszokások gyűjtése 1938-1948.

1. IM. 11.290/1944.