Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Salánki Szilárd: Bicska- és késjátékok Kecskeméten és környékén
331 Ehhez hasonló játékot játszanak az Alföldön úgy, hogy két kis árok között egy földpartot formálnak bicskával. A játékos addig dobja bicskáját a földbe, amíg az hegyével beléáll. Ha nem állt bele, akkor földpartjából elvágnak egy bizonyos darabot, minél később ejtette el, annál kevesebbet. Akinek legkésőbb fogy el a földdarabja, az a győztes. 2 6. Papozás. Olyan ügyességi verseny, ahol több sikeres dobássorozattal kell a földön kijelölt kiindulási ponttól a célba (általában a kör kerületéről a középpontjába) eljutni. A célpontba leszúrnak egy nagyobb cöveket (ennek számos elnevezése van) és minden játékosnak van egy vagy két kisebb karója, amivel halad a célpont felé. Itt a bicska nemcsak dobó, hanem sok esetben mérő eszköz is. A bicskát belevágják a földbe, és amilyen mélyen a pengéje belefúródott, olyan távval közelíthetnek a középponthoz. Ennek a játéknak számos változata létezik, ismerik mind az Alföldön, mind a Dunántúlon, de még Erdélyben is játsszák. Egyik alváltozatát Mátyusföldön úgy játsszák, hogy a félig behajlított bicskát felpöccintik, és azt figyelik, hogy kinek a bicskája jutott legmesszebbre a kiindulási ponttól. Akkor érvényes a dobás, ha a bicska hegyével ugyanúgy a talajba fúródik, mint indulásnál volt. Ez az alváltozat átmenet a papozás és a vagyonszerzés között. 22 7. Vagyonszerzés. Ennél a változatnál azt figyelik, hogy a bicska hogyan állt bele a földbe. Egyes gyűjtéseknél azt említik meg, hogy a játékosok egyszerűen ledobják a bicskát a földre, az Alföldön azonban legtöbbször félig nyitott bicskával játszanak, amit a földre (puhafa deszkára) állítanak, és nyelénél fogva rántják fel. Pörgés után a bicska valahogyan érinti a földet, ez képezi a pontozás alapját. A különböző gyűjtések más-más pontozást, kategóriákat említenek. Lásd a 2. ábrát. Ez az egyetlen bicskajáték, amit szobában, zárt helyiségben is játszottak. (Ülve, puhafa deszkán.) 23 21 E változattal az alábbi leírásokban találkozhatunk: EDVI ILLÉS Pál 1835. 214. p. koronás játék — KISS Áron 1891. 481-483. p. cziflccza; késjáték; föld~ VARGA Ignác 1920. 99-100. p. bendázás — BŐDÉI János 1940. 277-278. p. bendázás vagy nyerdezés — BAKOS József 1953. 262. p. dömézés — KATONA Imre 1997. 1113. p. 7/c típus: kókázás. V.o. a Kút, kút, döme kút nevű játékkal (BAKOS József 1953. 124. p.), amely ezen változat játékcselekményének motívumaihoz közel áll: a földbe lyukat vájnak, mondókát mondanak, egyik játékos az általa bekötött szemmel valahol letett földarabot keresi, ha megtalálja megdobhatja vele a többieket. Szinte csak annyi a különbség, hogy ennél a játéknál nincs a játékosoknál bicska, nincs verseny, így nem a vesztes, hanem egy kiválasztott játékos a kereső. 22 E változattal az alábbi leírásokban találkozhatunk: KÁLMANY Lajos 1891. 277. p. papozó — KISS Áron 1891. 480. p. bicskázás; bicskozás — KOVÁCS János 1901. 421. p. pap — BŐDÉI János 1940. 277. p. papozás vagy emberezés — GÖNCZI Ferenc 1949. 93-94. p. dedast, vagy: paposdi papsajtos, bikás, macskás; babás; rendőrös — BAKOS József 1953. 263-264. p. bikázás; araszolás — KRESZ Mária, 1959. 183. p. bricskázás — HAJDÚ Gyula 1971. 204-206. p. bikácska; papos játék — PÉCSINÉ ÁCS Sarolta 1974. 254 p. sityázás III változat — GAZDA Klára 1980. 328. p. bicskapapozás I-1I. változat — KATONA Imre 1997. 615. p. 3. típus: araszolás; 8. típus. 23 E változattal az alábbi leírásokban találkozhatunk: KISS Áron 1891. 481. p. késjáték — JANKÓ János 1893. 287-288. p. bicsakkal való játszás — KOVÁCS János 1901. 422. p. bicskajáték — HAJNAL Ignác 1907. 135. p. macskajáték (Katzlches) — KISS Lajos 1939. 20. p. bicskázás — KRESZ Mária 1959. 183. p. bricskázás — NAGY CZIROK László 1959. 282. p. akoljáték — KOPPÁNY János 1974. 126-127. p. bicskázás — LAJOS
