Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Salánki Szilárd: Bicska- és késjátékok Kecskeméten és környékén
CUMANIA 15.- KECSKEMET, 1998 325 SALÁNKI SZILÁRD BICSKA- ÉS KÉSJÁTÉKOK KECSKEMÉTEN ÉS KÖRNYÉKÉN BEVEZETÉS Tanulmányom tárgya egy olyan eszközös, ügyességi, versenyszerű játék, mellyel a néprajzi kutatás eddig csak érintőlegesen foglalkozott. A bicska- és késjáték említések közül az egyik legkorábbi 1835-ből származik 1 . Az azt követő időszakban, egészen napjainkig, számos gyermekjátékkal foglalkozó helyi, regionális vagy átfogóbb műben fedezhetjük fel egy-két bicska- vagy késjáték leírását. Több ilyen játékot is felsorolt gyermekjáték-monográfiájában Kiss Áron 2 , Gönczi Ferenc 3 , Bakos József 4 , Hajdú Gyula 5 . Nem csak kimondottan gyermekjátékokkal foglalkozó néprajzi művekben említik meg ezeket a játékokat; olvashatunk például róluk Jankó János Kalotaszeg magyar népét bemutató művében 6 , Bálint Sándor Szegedi Szótárában'', Nagy Czirok László kiskunsági pásztorélettel foglalkozó könyvében 8 , különböző helytörténeti jellegű kiadványokban, kéziratos gyűjtésekben, de még Temesi Ferenc Por című regényében 9 is. A játékokat Lajos Árpád a Magyar Néprajzi Lexikonban 10 rendszerbe foglalta, Katona Imre bicskajáték-tipológiát 11 készített. A szakirodalom tanulmányozása során közel száz leírást dolgoztam fel. Néhány leírásnál nem tüntették fel a gyűjtés helyét, másokat több helyen is megjelentettek. Ezeket leszámítva a következő figyelhető meg a bicska- és késjátékok területi említéseinél: a legtöbbet, az összes adat több, mint felét az alföldi gyűjtések teszik ki (48 adat), ezt követik a dunántúli leírások (27 adat). Néhány erdélyi említéssel (13 adat) is találkozunk. Érdekes, hogy az egyébként írott néphagyományban nem túl gazdag Alföldről ilyen jelentős az anyag, míg a Felföldön, a palócoknál egyáltalán nem jegyzik. 1 EDVI ILLÉS Pál 1835. 214. p. koronás játék 2 KISS Áron 1891. 3 GÖNCZI Ferenc 1949. 4 BAKOS József 1953. 5 HAJDÚ Gyula 1971. 6 JANKÓ János 1892. 138. p. dalabika 7 BÁLINT Sándor 1957. 299-300. p. dudellázás 8 NAGY CZIROK László 1959. 282. p. akoljáték 9 TEMESI Ferenc 1986. 65-66. p. 10 LAJOS Árpád 1980. 176-177. p. 11 KATONA Imre 1997.
