Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)
27 A fenti adatok alapján a pálmonostori lelet összértéke átszámítva az elrejtés körüli években, tehát az 1560-as évek végén kb. 164 magyar (kamarai) forint volt. A vásárlóerő és a korabeli árak érzékeltetésére - összehasonlításul - csupán két adatot idézünk: egy szarvasmarha ára a század vége felé 11 forint körül volt, egy hektoliter bor ára 3,5 forint körül mozgott. 82 A pálmonostori leletnek megfelelő mennyiségű készpénzzel hozzávetőleg 15 szarvasmarhát vagy 47 hektoliter bort lehetett vásárolni. Sok más egykorú éremlelethez hasonlóan a pálmonostori lelet esetében is lehetetlen ma már az egykori tulajdonos személyét vagy pontos társadalmi hovatartozását kideríteni. Nem nyújtanak ehhez segítséget a lelet előkerülési körülményeiről, a lelőhelyről rendelkezésünkre álló szűkszavú adatok sem Nem tudjuk, hogy az egykor edénybe elhelyezett pénzeket egy településen belül, vagy a lakóhelytől távol, a település határában ásták-e földbe. Szalay Gyula szerint a leletet egykori gazdája a Szeged-budai katonai felvonuló út melletti birtokán rejtette el. 83 A lelőhely az eddig ismert adatok alapján esetleg az egykori Péteri falu területére vagy környékére lokalizálható. A környék történetében a 16. század folyamán jelentős változások zajlottak le. A Duna-Tisza köze 1541 után, Buda megszállását követően került török uralom alá. Ezt a területet a Kecskemétet övező sok más településsel együtt az újonnan szervezett török közigazgatási egység, a budai szandzsák egyik kerületébe (nahije) sorolták be, melynek székhelye a környék legfejlettebb és legnépesebb mezővárosa, Kecskemét lett. A középkori településhálózat átalakulása, a falvak elnéptelenedése, pusztásodása még a török uralom kezdete előtt megindult, majd ez a folyamat a hódoltság idején gyorsult fel. A mai Kiskunfélegyháza elődjétől, a középkori Félegyházától délre és keletre a 16. század második felében már mint puszta tűnik fel Galambos és Pusztapéteri. Utóbbinak ekkor már neve is utal arra, hogy lakatlanná vált, azaz területén nincsenek állandóan ott élő lakosok. Pusztapéterit a török adóösszeírók 1562-ben vették először nyilvántartásba, ezt követően 1580-ban, majd 1590-ben említik a defterekben. 4 Nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a pénzlelet az egykori Péteri pusztával nyugatról szomszédos Ferencszállás falu határában került földbe. Bizonyíték ugyan nincs rá, de sokkal valószínűbb, hogy a lelet tulajdonosát és elrejtőjét egy, a környéken lakó falusi gazdában kell keresnünk. A török adóösszeírások szerint Ferencszállás, más néven Karácsór, Karácson a 16. század második felében folyamatosan lakott volt. 1546 és 1590 között az itt élő családok száma 22 és 39 között ingadozott. 85 A falu lakosainak gazdálkodására, jövedelmi 82 SZAKÁLY Ferenc 1983. 584. 83 SZALAY Gyula 1926. 204. 84 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 503. 85 Uo. 249.
