Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

26 rendelet hatálya nem terjedt ki Magyarországra. A 72 kr-os tallérok bevezetését az indokolta, hogy az 1524. évi rendelet alapján vert, eredetileg 60 kr értékű guldinerek árfolyama az 1540-es évek végére 68, sőt 70 kr lett. Az új birodalmi tallér bevezetésével a régebbi kibocsátású osztrák tallérok értékét 68 kr-ban állapították meg, majd 1556. május 31-én 70 kr-ra emelték.

77 A pénzforgalomban jelentkező újabb problémák megoldására való törekvés vezetett az 1559. augusztus 19-i második augsburgi birodalmi pénzrendelet megalkotására. Ennek értelmében a rajnai aranyforint értékét 75 kr-ban állapították meg, valamint a 60 kr-os számítási forinttal megegyező értékű új ezüsttallért (Reichsguldiner) vezettek be. Az új, csökkentett pénzlábú birodalmi guldiner nyerssúlya 24,62 g, színsúlya 22,9 g volt és 1 kölni márka 14 lat 16 grän (0,931) finomságú ezüstből 9 1/2 darabot vertek.

78 Ez a pénzláb Ausztriában 1560 és 1573 között volt érvényben, ebben az időben készültek a guldentallér nevű pénzek. Miksa császár 1573 -ban felfüggesztette az 1559. évi augsburgi pénzrendeletet és elrendelte a visszatérést az 1524. évi Ferdinánd-féle instrukció pénzlábához.

79 Az új, 60 kr-os guldinerek (guldentalerek) mellett a forgalomban lévő régi tallérok árfolyamát 68 kr-ban állapították meg, míg az 1551. évi rendelet által bevezetett és 1556-tól veretett 72 kr-os birodalmi tallérok árfolyamát változatlanul hagyták. Az ezüst árának növekedése, krajcár elértéktelenedése, ill. a tallér krajcárértékének növekedése indokolta az új, 68 kr értékű birodalmi tallér bevezetését, melyet az 1566. évi augsburgi birodalmi gyűlés hagyott jóvá. Ennek alapján nyerssúlya 29,2 g, színsúlya 25,98 g volt, 1 kölni márka 14 lat 4 grän (0,889) finomságú ezüstötvözetből 8 darabot vertek, melyből 9 darab felelt meg 1 márka finom ezüstnek.

80 A birodalmi tallér értéke a délnémet területeken 68 krajcár, a középső tartományokban 24 garas, az északi részeken 32 schilling, ill. 30 stüber volt. A tallér értékváltozása, az aprópénzre átszámított értékének növekedése Magyarországon is megfigyelhető. Míg az 1540-es években a tallér értéke 90-93 dénár körül mozgott, az 1550-es években 93-95, majd az 1560-as években már egyre gyakrabban 100 dénárt számítottak egy tallérra, ami éppen egy magyar forint értékével egyezett meg.

81 Az ezüst árának növekedése, ill. az aprópénzek ezüsttartalmának csökkenése miatt a 16. század utolsó évtizedeitől a Német-Római birodalomhoz és az osztrák örökös tartományokhoz hasonlóan a királyi Magyarországon és a hódoltságban is folyamatosan nőtt a tallérok aprópénzben kifejezett számaránya. 6 HUSZÁR Lajos 1975. 27-28. 7 GEYER, Rudolf 1933.90., PROBSZT, Günther 1973. 406. 8 KUPA Mihály 1968. 14.; RITTMAN, Herbert 1975. 200-205.; MOSER, Heinz -TURSKY, Heinz 1977. 92-104. 9 GEYER, Rudolf 1933. 76., 78. 91. 0 RITTMAN, Herbert 1975. 205-208. 1 HORVÁTH Tibor Antal 1963-1964. 27., HUSZÁR Lajos 1975. 48-49.