Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik
261 mitológiájában az ég tartó oszlopa, így a sámánizmus világképében is a világfa népmeséink égigérő fája - köti össze a felső, a középső és az alsó világot. A mai magyar néphit is őrzi a hajdani fatisztelet elemeit. 88 Mint A. K. Csekalov tanúsítja, az oroszoknál az élőfa tisztelete maradt meg a holt fa tiszteletében. "... ha kiszakítja az ember az élőfát eredeti környezetéből, ki kell azt engesztelnie, ha szolgálatába akarja állítani. ... Az ősi hiedelmek nyomon követhetők akkor is, amikor a fa mint építőanyag szerepel." 89 A magyar bálvány, majd a kapubálvány is innen örökölhette szakrális szerepét. A fából készült bálvány és a kapubálvány már anyaga miatt magában hordozta a kultikus tiszteletet. Ugyanakkor ezek oszlop formájúak voltak, s az oszlopok Zolnay megállapítása szerint szintén kultikus szerepet töltöttek be - "leképeztek valamit" -, s eredetileg magányosan állottak, csak később kaptak az épületekben támasztó funkciót. 90 Szerinte az emberi alakra faragott fatuskó - bálvány - elődje az az oszlop vagy karó volt, amelyre a megölt totemállat koponyáját, bőrét akasztották. A KAPU FUNKCIÓJA, MÚLTJA S RÉSZEINEK TERMINOLÓGIÁJA A kapu a legrégibb időktől nemcsak praktikus védelmi szerepet töltött be, hanem jelképes, mágikus funkciója is volt. A kaput honfoglaló őseink is ismerték. Dienes István régészeti leletek alapján megállapítja: "Az egész települést övező, kapukkal szabdalt sáncvonal" védte a portákat, de az állatok karámját és kaszálóit is 92 . A kapu jogi értelemben a tulajdon jelképe volt, hiszen a 14. századtól a 17. századig a jobbágyi adózás alapja a kapuadó (rovásadó), sőt a hódoltság idején a kapu (kapi) az elfogadott adóegység. 93 A középkori Magyarországon "a beltelekből az utca felé és a telekláb felé egyaránt kapuk vezettek ki" - írja Maksay Ferenc 94 Valószínűnek tartom, hogy már ekkor állítottak díszes faragású kapubálványokat is a bejáratokhoz. Tudjuk, hogy a kapu főnév ótörök eredetű és a bezár jelentésű ige származéka. A finnugor eredetű ajtó a nyit-nyílás jelentésű alapszóból származik. A kapu részeinek elnevezése szintén szókincsünk legrégibb rétegéből való. A kapufélfa sas (sasfa) neve ismeretlen eredetű - talán finnugor. A bálvány (kapubálvány) szavunk ugyan szláv kölcsönszónak látszik, de valószínűbb, hogy a szlávok egy ótörök néptől vették át. 95 Ha a kapufélfa sas, akkor érthető, hogy a 87 HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. Fa szócikk 88 PÓCS Éva 1990. 537. FERENCZI Imre 1960. 5-34. 89 CSEKALOV, A, K. 1974. 43. 90 ZOLNAY Vilmos 1983. 457. 91 ZOLNAY Vilmos 1983. 116. 92 DIENES István 1973.20. 93 Magyar Néprajzi Lexikon 3. 1980. Kapu szócikk 94 MAKSAY Ferenc 1973. 20. 95 A bálvány szó megtalálható az orosz, a bolgár, a lengyel, a lett, az észt, a finn, a mordvin és a török-tatár nyelvekben. V. ö.: BUDENZ József 1907 118.
