Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma
232 A Kalocsai Sárköz legnevezetesebb magyar néprajzi csoportja Kalocsa város és a kalocsai szállásokból formálódott falvak kalocsai eredetű pota népe. A katolikus pota néprajzi csoport különleges nyelvjárási sajátosságaival, "cifra" népviseletével, elhíresedett népművészetével elkülönül környékétől. 82 Néprajzi képét tekintve a pota csoport ellentétét jelenti a három Duna melléki falu: Foktő, Úszód, Szentbenedek református lakóinak kis néprajzi csoportja. A Kalocsai Sárköz északi peremén a református Ordas és Pataj a dunántúli Madocsával tartott fenn néprajzi kapcsolatokat. E három település együtt tekinthető Duna által elválasztott kis csoportnak. Délen Szeremle és Csanád reformátusságga formál kisebb karakteres csoportot, amely élénk népi kapcsolatokat tartott fenn a Tolna megyei Sárközzel és valószínűleg Halassal is. Jellegzetes magyar néprajzi sziget a kontinuus alapnépességű katolikus Fájsz és a református Bogyiszló. Feltételezhető, hogy a XVII. században és a XVIII. század elején Faj szót jelentős népi kapcsolatok fűzték Halashoz, Kalocsához, sőt a távoli Kecskeméthez is. Bogyiszló a Tolna megyei Sárközzel, a Szeremle-csanádi csoporttal, a Foktő-Uszód-szentbenedeki csoporttal, valamint az Ordas-Patajmadocsai csoporttal egyaránt tartott családi és gazdasági kapcsolatokat. A jövevény és katolikus géderlakiak a XX. század első felében házassági kapcsolataik révén kulturálisan a kalocsai szállások népéhez igazodtak. 83 Német, illetve német eredetű családok laknak Császártöltésen, Hajóson és Nemesnádudvaron. Mindhárom falut a kalocsai érsekek telepítették, viszonylag korán: Hajóst 1722 és 1726 között öt csoportban, Nádudvart 1723-tól, Császártöltést 1743-tól. 84 Katolikus népességük a német birodalom különböző tájairól eredt, nyelvileg és kulturálisan nem egységes. Különösen elüt két szomszédjától Hajós. Házassági kapcsolatok a középütt fekvő Hajós "átívelésével", "megkerülésével" elsősorban Császártöltés és Nádudvar népe között jöttek létre. Mindhárom falu fontos népességkibocsájtó helynek számított a XVIII. század második és a XIX. század első felében. Jelentős szerepük volt a déli bácskai német falvak népesítésében. Önmagukat rácnak nevező katolikus déli szlávok, újabb tudományos terminológia szerint: ráchorvátok 85 laknak Bátyán és Dusnokon. A bácskai bunyevácokkal közösséget vállaló, pandúri és kákonyi eredetű bunyevácok élnek Bajaszentistvánon. A XVII. század végén és a XVIII. század elején spontán BÁRTH János 1973; 1979. Pl. a kalocsai szállásokról származó menyecskék meghonosították, majd általánossá tették Géderlakon a kalocsai hímzést és a kalocsai népviseletet. - Saját megfigyelések, gyűjtések Géderlakon az 1960-as, 1970-es években. - Vö.: ECKERT Irma 1935-1936. - KUJÁNI Ferenc 1961. - KATONA Imre 1954. 14-15. FLACH, Paul 1969, 1976, - BÁRTH János 1992. SAROSÁCZ György 1973. 370. - Bátyára: FEHÉR Zoltán 1988, - FEHÉR Zoltán - FEHÉR Anikó 1993.; Dusnokra: BÁRTH János 1974/a., - D. SZABÓ Kálmán 1992; Miskére: BÁRTH János 1974/a, 1984/a, 105-107.
