Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma
225 tűnik, hogy az ujat, a korszerűt, a modernet áhítozó és szorgalmazó újságírók nem voltak különösebben büszkék sárközi voltukra. A sárköziség mintha az elmaradottságot jelentette volna számukra. Humorukba valamiféle lesajnálás vegyült, amikor pátriájukról, a Sárközről írtak. Az is lehet persze, hogy az efféle lekezelése, lefitymálása mindennek, ami helyi adottság, a fejlődés türelmetlen óhajtásából fakadó kortünetnek tekinthető. A Kalocsai Néplap mutatványszám utáni első számában, 1878. április 1-én név nélküli humoros versezet jelent meg "Kalocsa a gyöngyvidék" címmel. Ebben olvasható: "De hisz ráfér sárnak árja, Sárköz első városára". Húsz évvel később, 1898. november 20-án jelent meg a Kalocsai Néplapban Joachim Ágoston "Sárköz" című verse. A humoros kedvű verselő tollhegyre vette a Kalocsa környéki táj negatívumait, elmarasztalni valóit: a sarat, a fokhagymaillatot, a megbukott őrjegi turfatársaságot, a bacilusokat termelő Vajast, az ólmosbotos ifjakat, az apjuk pénzét elherdáló, cifrálkodó lányokat. A XVIII-XIX. századi hivatali (közigazgatási, bíráskodási, stb.) iratokban A kései feudalizmus XVII. század végétől 1848-ig számítható időszakában Kalocsa környékén a hivatalok szóhasználatában, éppen a beszélt nyelv hatására gyakran kapott szerepet a Sárköz tájnév. Alábbiakban levéltári iratokból példaként idézek néhány olyan részletet, amelyekben a Kalocsa környékére vonatkoztatott Sárköz kifejezés előfordul. 1733-ban Pécsi János kalocsai érseki provizorra hatalmaskodásai, visszaélései, éktelen káromkodásai miatt panaszt tettek a vármegyénél a kalocsai érseki falvak, különösen Szeremle jobbágyai. Védekező válaszában elmarasztalta a falusi bírókat. Különösen a "sárköziek gonoszságát" tartotta égbekiáltónak. 57 Patasics Gábor kalocsai érsek Mária Terézia királynőhöz írt, 1742. nov. 20-án keltezett latin nyelvű levelében székvárosa környékének jelölésére a Sárköz tájnevet használta. 58 Házi Pál keceli esperes a kalocsai fölső esperesi kerület helyzetéről írt 1771. évi jelentésében a foktői iskola 1764. évi felépítése kapcsán a vesszőfonással való házépítést a "sárközi módra" értelmű "opere Sárköziensi" kifejezéssel határozta 59 meg. Pest-Pilis-Solt vármegye 1759-ben összeíratta a solti járás taxalistáit. Az összeírás címe: Taxalistarum in districtu Sárköziensi in Anno 1759. Az összeírás az alábbi helységekre és pusztákra terjedt ki: Szentbenedek, Foktő, Bátya, Fájsz, BOROSY András 1989-1994. V:108 (3616) A levelet közölte: KATONA, Stephanus 1800. II. 266. Az esperességi jelentést ismertette és az „opere Sárköziensi" kifejezést értelmezte: BÁRTH Dániel 1998. 50.
