Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma
224 egyesülő Sárvíz ürügyén szólt róla, jelezve e vízfolyás tájnévadó szerepét. Máskor az agyagtalaj témakörének tárgyalása során foglalkozott vele, lévén az agyagtalaj fölöttébb jellemző a Sárközben. Az utóbbi téma alkalmat adott az agyagtalajban bővelkedő, vagyis a Sárközben fekvő helységek számbavételére. A felsorolt sárközi helységek, Szeremlétől észak felé haladva Galgóczi Károly előadásában meglepő módon, Soltig terjednek. A jeles monográfus Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helységeiről írva, Kalocsánál, Császártöltésnél, Hajósnál és Nádudvarnál emlegette még a Sárköz tájnevet. Az utóbbi három német helységnél akkor került szóba a Sárköz, amikor azt fejtegette, hogy határuk egy része a homokdombokon terül el, másik része pedig mély fekvésű sárközi föld. 53 A Borovszky Samu által szerkesztett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei két kötetes monográfiában (1910) az alábbi helységek bemutatásakor szerepel helymeghatározó tájnévként a Sárköz kifejezés: Bátya, Dusnok, Géderlak, Hajós, Homokmégy, Nemesnádudvar, Ordas, Szakmar, Kalocsa. 54 A XIX. század végének kalocsai sajtójában A XIX. század végi kalocsai sajtóról szólva első helyen szükséges megemlítenem, hogy Kalocsa sajtótörténetének második újságja a Sárközi Lapok címet viselte. 1872. május 5-én jelent meg először. Salamon Pál szerkesztette Kalocsán. Deák pártinak számított. Rövid ideig létezett. Előzményének tekinthető a Hang Ferenc által szerkesztett Kalocsai Lapok, amely 1871-ben indult és 1872. áprilisában szűnt meg. Az Sárközi Lapok első száma folytatta azt a folytatásos regényt, amelyet a Kalocsai Lapok elkezdett. Témánk szempontjából fontos, hogy a Kalocsai Lapok 1872. április 21-i számában beharangozták két új kalocsai újság közeli megjelenését. A terv szerint az egyiket Sárközi Híradó-nak, a másikat Sárközi Közlöny-пек hívták volna. Úgy látszik, az elképzelésből nem lett semmi. Viszont megjelent a "Soltjárási Közlöny" és a fentebb már említett "Sárközi Lapok". 55 A XIX. század utolsó harmadának kalocsai újságjai a Kalocsa környéki tájra rendszeresen és magától értetődően használták a Sárköz kifejezést. "Gazdasági tudósítás a Sárközből", "a Sárköz főhelye...", "az egész Sárköznek és Kalocsa városának boldog új évet kívánván", "A Sárköz az egy hét óta folytonos esőzések... folytán valóságos sártengerré vált" és hasonló megfogalmazások jelzik a Sárköz tájnév kalocsai használatának elevenségét. 56 A XIX. századi újságcikkekből úgy 53 GALGÓCZY Károly 1876-1877. II: 61., 84-85., 111:283., 284., 286., 294. 54 BOROVSZKY Samu (szerk.) 1910. I: 38., 61., 69., 75., 76., 100., 103., 130., II: 522. - Ordasnál és Szakmárnái különös pontossággal fogalmazott a szerző, amikor a "pest-vármegyei Sárközben" kifejezést használta. 55 Az említett újságok az OSZK-ban, illetve szórványszámaik a VKM. TDGy-ben lelhetők fel. - Kalocsa évtizedeken át megjelenő jellegzetes újságjává végül is a Kalocsai Néplap vált, amely 1878-ban jelent meg először. Teljes sorozata megtalálható a KFK-ban, megközelítőleg teljes sorozata pedig a VKM. könyvtárában. 56 Sárközi Lapok. 1872. dec. 1., Kalocsai Néplap 1898. máj. 8., Kalocsai Lapok 1872. jan. 7., Sárközi Lapok 1873. febr. 2.
