Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma
216 partjára vonatkozik. 18 Valószínű tehát, hogy a középkorban a Sárköz nevű egységes Duna menti táj súlypontja a folyó kalocsai oldalára esett. Ezt a balparti, mély fekvésű, mocsarakban gazdag területet ismerhették a szomszédos és a távolabbi tájak lakói Sárköznek. Bizonyára az innen származók viselték a Sárközi családnevek többségét. 19 A Tolna megyei Sárköz XX. századi négy helységének határa a középkorban kis Duna-jobbparti nyúlványa lehetett az egy tájként emlegetett Sárköz nagyobb részt Duna-balparti területének. A Sárköz tájnév nyugati irányú eltolódása, illetve leszűkülése a magyar köztudatban a XIX. század második felében és leginkább a XX. században zajlott le. A folyamat bekoronázása a XX. század középső harmadára esett. A változás olyan sikeres volt, hogy a XX. század végén előadásban és tanulmányban kell bizonyítani a Kalocsa környéki táj Sárköz voltát. A Kalocsa környéki táj Sárköz megnevezésének adattára KÖZÉPKORI ÉS TÖRÖK KORI SÁRKÖZ-ADATOK A kalocsai érsekség Kalocsa környéki ún. főszékesegyházi főesperességét, elsősorban a XIV. század második felében sárközi főesperességnek is nevezték. A főszékesegyházi főesperes, mint a kalocsai főkáptalan tagja, néhány oklevél szerint, a sárközi főesperes titulust viselte. így emlegették István mester, sárközi főesperest, kalberai kanonokot 1359-ben. 20 A kalocsai érsekség egyházi, vagy más néven prediális nemeseinek közigazgatási szabadalmakat is birtokló testületét a XIV-XV. században Hontokai, illetve Sárközi széknek nevezték. 21 Hontoka helység Kalocsától délre, Miske falu 18 Sajnálatos, hogy kiváló tájnév-Iexikonában Juhász Dezső a Duna ba! partjára vonatkozó Sárköz-adatokat is a Tolna megyei Sárközt tárgyaló Sárköz 1. címszóban sorolja föl. Pl.: az 1406., 1407. és 1410. évi, sárközi kerületre vonatkozó adatokat, vagy Kalocsa környéki falvak Sárköz-beli helymeghatározásait. (JUHÁSZ Dezső 1988. 95-96.) Valószínűleg azért közölte így az adatokat a balpartra vonatkozó jelentés zavaró tényezője ellenére, mert a tudományos közvélekedéssel egybehangzóan úgy vélte, hogy a "középkorban a Sárköz területe átnyúlt a Duna bal partjára is". Úgy gondolom, hogy a helyzet fordított. A Sárköz nagyobbik része a bal parton feküdt. Egy kis része nyúlt át a jobbpartra. 9 A középkori oklevelekben sok olyan Sárköz-adat található, amelyekben a Sárköz szó tulajdonképpen csládnév szerepet tölt be. pl. Blasius de Sarkuzh (1379), Ladislai dicti de Saarkez (1403), Nicolaum de Sarkez (1408) stb. E Sárközadatok esetében csak aprólékos mikrokutatásokkal lehet megkísérelni annak eldöntését, hogy a Sárközi név viselője a Duna melyik oldaláról származott. Ilyen jellegű kutatásokra mostani, vázlatos tanulmányom előkészítése során nem vállalkozhattam. Elsősorban azokat az okleveles Sárköz-adatokat vettem számba, amelyekben a Sárköz districtus, azaz kerület, terület, megyerész, táj jellege domborodik ki. Ezek közé sorolhatók azok az adatok is, amelyekben egy-egy falu fekvését, helyét a Sárköz szóval határozták meg. - Munkámat nehezíti, hogy a korai Sárköz-említések összegyűjtése, rendszerezése ezidáig nem jelentett témát a Tolna megyei Sárköz kutatói számára. Következésképp, ma még nem világos, mennyi időre nyúlik vissza a Tolna megyei négy sárközi falu területének Sárköz megnevezése. :n "discretes viros, videlicet Stephanum Archydiaconum de Sarkuz et Petrum sublectoem, prenominate Ecclesie nostre magistrates Socios et concanonicos nostras". (1359. febr. 14-én kelt kalocsai káptalani oklevélben - ZO. 1872-1931. III. 143.) - UDVARDY József 1992. 12., 21., 80. -ORTVAY Tivadar 1891. 336-337. 1 "Jobbagiones (universi) exercituantes ecclesie Colocensis...de Sarkewz." (1406) - CSÁNKI Dezső 1890-1913. III. 299. - Petyen-i István mester, kalocsai várnagy... "comes nobilium archyepiscopalium de Sárkuz..." (1387, ZSO. 1951-
