Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

CUMANIA 15., KECSKEMÉT, 1998 „____„ ___2II BARTH JÁNOS A KALOCSAI SÁRKÖZ FOGALMA A Sárköz-fogalom változásai A magyar tájnevek világa iránt érdeklődő kutató a Sárköz szó esetében meglepő ellentmondással találja magát szemben a XX. század utolsó harmadában.

1 Egyik oldalon tapasztalhatja, hogy a Sárköz kifejezés a magyar közvélemény számára egy Tolna megyei tájat: Alsónyék, Decs, Őcsény, Sárpilis, községek területét jelenti. Ezt a szemléletet sugallják a népművészeti boltok kirakatai, ahol a "sárközi szőttesek" és más hasonló "sárközi" árucikkek Tolna megyéből, jórészt Decsről és Ocsényről származnak. A "sárközi" jelző a tudományos irodalomban is jobbára a nevezetes négy Tolna megyei falura vonatkozik. Másik oldalon tapasztalhatja a régi írások búvára és a hajdani Duna-Tisza közi népélet kutatója, hogy a korábbi irodalomban, a népi szóhasználatban és a történeti forrásokban Kalocsa város Duna balparti környékét Sárköznek nevezték. A magyar néprajztudomány történetére tekintve láthatjuk, hogy a néprajzi irodalomban a Duna tájékán két Sárköz szerepel: 1. Az ún. Tolna megyei Sárköz: Alsónyék, Decs, Őcsény, Sárpilis helységek területe. A táj némely szerzőnél Bátával is kiegészül. A tájnév előfordul "Tolna megyei" jelzővel és anélkül egyaránt. 2. Az ún. Kalocsai Sárköz, amely az Ordas, Kecel, Szeremle háromszögbe eső terület. A tájnév helyben használatos jelző nélkül is, az országos irodalomban azonban inkább jelzővel. Korábban a " Pest megyei" jelző volt használatban, az 1950-es megyerendezés óta a "Kalocsai" jelző a jellemzőbb. A két táj Bagyiszló és Szeremle térségében érintkezik egymással. A szabályozott medrű Duna folydogál köztük. A XIX. század végén és a XX. század első harmadában a népismereti, néprajzi irodalom, a Tolna megyei Sárközről szólva, még legtöbbször használta a "Tolna megyei" megkülönböztetést.

2 Következésképp, a tanulmányok szerzői számára természetes volt a két Sárköz létezése. A néprajzi irodalomban a két világháború között vált divattá a "Tolna megyei" jelző elhagyása a Sárköz vonatkozásában. 1 A két Sárköz létezése korábbi kutatókat is gondolkodóba ejtett. Nehezen tudta értelmezni a több helyről érkező Sárköz-adatokat Vályi András. A Sárköz címszó alatt leírja, hogy mivel tudósításai nem egyértelműek, végül is nem tudja, hol fekszik ez a táj. (VÁLYI András 1796-1799. III. 235.) - Tanulmányomban nem foglalkozom az ún. Szatmári Sárköz kérdéseivel. 2 KOVÁCH Aladár 1903, 1904, 1907; - CSALOGOVITS József 1935.