Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Tóth Katalin: A korai bronzkor kutatástörténete Bács-Kiskun megyében
204 egyik érdekessége a 233. objektumban feltárt, két nagyobb kupacban elhelyezett, összesen 22 edényből álló edénydepot. A lelőhely fontosságára jómagam hívtam fel a figyelmet a már említett előadásban. Kiskunfélegyháza-Kővágóéren, az M5 autópálya nyomvonalának 146. lelőhelyén 1996. július 19-e és szeptember 18-a között Somogyvári Ágnessel végeztünk leletmentést. A lelőhely északi felét (M5 147. lh.) Pintér László és Gallina Zsolt leletmentette. A feltárások során összesen mintegy 13 300 m 2-es felületen rézkori, korai bronzkori és szarmata kori település részlete, valamint késő szarmata kori temető részlete került elő. A rézkori és a korai bronzkori településrészletről 1997-ben számoltam be. 46 ÖSSZEGZÉS A alábbiakból láthatjuk, hogy gyakorlatilag a megyéből származó korai bronzkori leletegyüttesek módszeres közlésére mindössze egyetlen alkalommal került sor. Ez Bóna István nevéhez fűződik, aki 1963-ban közzétette a Nagyrévi kultúra Kiskőrös-Seregélyesről 47 és Kiskőrös-Meleghalomról 48 származó leletegyüttesét. Ettől eltekintve csak egy-egy tárgy említésével, leírásával, fotójának vagy rajzának publikálásával, valamint egyes lelőhelyek felsorolásával, esetleg rövid ismertetésével találkozhatunk. A témára vonatkozó adatokat rendkívül "szétszórtan" találhatjuk meg, ezért ítéltem fontosnak összegyűjtésüket. A kevés rendelkezésünkre álló szakirodalmi adatból a következő tanulságokat szűrhetjük le. A KORAI BRONZKOR I. FÁZISA A korai bronzkor I. fázisának leletei közül a legtöbb adattal az ún. belsődíszes talpas tálakról rendelkezünk. Ez nem meglepő, hiszen ezek a korszak vezérleletei a Kárpát-medencében. Mind a Somogyvár-Vinkovci, mind a Makó-Kosihy-Caka kultúrában fellépnek, településeken és temetkezésekben egyaránt. Eredetüket a késő vucedoli tálakkal hozzák kapcsolatba. 49 Bács-Kiskun megyéből — a szakirodalom alapján — Ballószögről, Kecskemét-Szikráról, Kiskunhalasról, Kunfehértó-Kovács tanyáról, Kunpeszér-Sinai hegyről, Orgoványról és Szabadszállás-Aranyegyházáról van tudomásunk belsődíszes tálak illetve töredékeik előkerüléséről. 50 Megjelenésük egyértelműen azt mutatja, hogy a korai 45 Lásd az 1. lábjegyzetet. 46 TÓTH Katalin 1997. 55-59. 47 BÓNA, István 1963. 13., VIII. t. 3-4. 48 BÓNA, István 1963. 13., VIII. t. 1-2., 5. 49 ECSEDY István 1979. 106-107; 1980. 96. 50 Közülük azonban csak a Kecskemét-Szikráról származó töredéket közölték módszeresen (PATAY Pál 1940. 2., I. t. la-b), a többiről csak említés szintjén olvashatunk.
