Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Tóth Katalin: A korai bronzkor kutatástörténete Bács-Kiskun megyében
202 valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Katona József Múzeum Adattárának dokumentumaira támaszkodott. 29 Wicker Erika a Halasi Téka 10-11. számának 2. mellékletében felsorolta a halasi gimnáziumi régiségtárból a Thorma János Múzeumba került régészeti tárgyakat, köztük a korai bronzkori edényeket is, leltári- számmal, "bronzkori" kormeghatározással. 30 Az egyik kis korsó rajzát is közölte. 31 Az általa felsorolt leletek közül 13 keltezhető a korai bronzkor időszakára. 32 Horváth Attila Kecskemét régészeti topográfiájának vizsgálata során említette a Hetényegyháza-Hobbikertek lelőhelyen feltárt korai bronzkori gödröt. 33 Véleménye szerint Kecskemét környékén nagyobb népsűrűséggel csak a középső bronzkor időszakától számolhatunk. 34 Megyénk egyik fontos korai bronzkori lelőhelye Kunfehértó-Kovács tanya. Trillsam Márton kunfehértói tanító rendszeresen végzett terepbejárásokat a területen, 1975-ben feltárt itt egy korai bronzkori gödröt. 35 A község környékének történetével foglalkozó írásaiban többször említette a gödör leletanyagát. 36 Wicker Erikával közösen írt, Kunfehértó határának régészeti lelőhelyeit bemutató tanulmányukban szintén említették a lelőhelyet. 37 Hangsúlyozták az innen származó bronzkori leletek fontosságát, de a korai bronzkori leletekről nem tettek említést. Biczó Piroska 1975-ben végzett ásatást a lelőhelyen. Ennek során bronzkori és Árpád-kori település, 38 valamint szarmata kori temető részlete került elő. Az általa feltárt objektumok azonban nem korai bronzkoriak, a késő bronzkori halomsíros kultúra emlékanyagába tartoznak. 39 Gallina Zsolt a Kalocsai Sárköz régészeti emlékeit bemutató kiállításhoz írt vezetőjében a Makó kultúrához sorolta a Fajsz-garadombi és Fajsz-foki korai bronzkori települések gyér régészeti hagyatékát. Feltételesen a Nagyrévi kultúra A szerző a következő lelőhelyeken említett kora bronzkori leleteket: 2. Akasztó-Sörkés domb (1967), 7. Baja-Szlatina (1977), 20. Dunapataj-Parlag (1967), 28. Fajsz-Fok (1961), 29. Fajsz-Homokbánya, Garadomb (1971) (1986), 34/a. Hetényegyháza-Hobbikertek (1970), 58. Kunadacs-Köztemető (1982) (1983) (1984) (1985), 64. Kunpeszér-Sinai hegy (1961), 83. Orgovány-Szelei domb (1978), 114. Tiszakécske-Tiszabög, Kincsem dűlő (1979). 30 WICKER Erika 1990. 28-29. 31 WICKER Erika 1990. 4. 32 Ezek leltáriszámai a következők: 55.160.12-17., 55.160.33-37. és 55.160.90. Az utóbbi a már többször említett, de részletesen még soha nem közölt belsődíszes talpas tál. Ezen tanulmány célja a szakirodalomból eddig ismert információk összegyűjtése és értékelése, ezért most nem foglalkozom részletesebben a leletekkel. A közeljövőben tervezem a Thorma János Múzeum, a Kiskun Múzeum és a jánoshalmi Helytörténeti Gyűjtemény kora bronzkori leleteinek részletes közlését. 33 HORVÁTH Attila 1992. 38. 34 HORVÁTH Attila 1992. 44. 35 A leletek a jánoshalmi Helytörténeti Gyűjteménybe kerültek. Köszönettel tartozom Trillsam Mártonnak és Karsai Ferencnek — a Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének — az információért és a leletanyag megtekintésének engedélyezéséért. 36 TRILLSAM Márton 1992. 6.; 1992/a. 3. Mindkét alkalommal közölte az objektumból előkerült belsődíszes talpas tál fényképét. Azonban a leleteket — tévesen — a Vatya kultúra népességéhez kötötte. 37 WICKER Erika-TRILLSAM Márton 1994. 36. 38 BICZÓ Piroska 1984/a. 167-179. 39 Szeretnék köszönetet mondani Biczó Piroskának, hogy hozzájárult a leletanyag megtekintéséhez.
