Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Tóth Katalin: A korai bronzkor kutatástörténete Bács-Kiskun megyében
201 félegyháza környékéről származó edényről, melyet a korai bronzkor 2 a-b fázisába sorolt. 19 A 80-as évek első felében Horváth Ferenc a zsinegdíszes kerámia előfordulási helyei között többször említett egy Kiskunfélegyháza-Páka pusztáról származó edényt. 20 Véleménye szerint a bronzkor elején számolnunk kell hazánkban a zsinegdíszes elemek hordozóinak behatolásával. 21 Biczó Piroska Kecel településtörténetének elemzésekor 5 korai bronzkori lelőhelyről számolt be (46., 46/a., 55., 112. és 122. lelőhely), valamennyi a község határának terepbejárásakor került elő. 22 A lelőhelyeket a Makó kultúrába sorolta. A Nagyrévi kultúrára utaló leleteket nem találtak a terepbejárás során. 23 A keceli határ megtelepültségét a bronzkor korai szakaszában az 5 lelőhely alapján gyérnek tartja, de a kép teljessé tétele érdekében hozzáfűzi, hogy számos lelőhelyen gyűjtöttek jellegtelen őskori edénytöredékeket, amelyek a kultúrák szerinti értékelésnél nem jöhetnek szóba. 24 Horváth Attila a Kiskunság északi peremvidéke régészeti kutatásainak eredményeit és feladatait taglaló írásában a következő korai bronzkori leleteket, illetve lelőhelyeket említette: a Kunpeszér-Sinai hegyi hamvasztásos temetkezést, a kiskunhalasi múzeum mészbetétes tálját, a Szabadszállás-Aranyegyházáról származó szórvány táltöredéket, valamint az Orgovány határában és a KunadacsKöztemetőben feltárt teleprészleteket. 25 Horváth Attila 1988-ban a kecskeméti régészeti kiállítás — Elődeink a DunaTisza közén — vezetőjében a megye korai bronzkori leletei között a KunpeszérSinai hegyen előkerült hamvasztásos temetkezést, 26 a kiskunhalasi múzeum belsődíszes tálját, az Akasztó-Sörkésdombról szórványként a kecskeméti múzeumba került nyéllyukas bronzbaltát, valamint a Fajszról a Magyar Nemzeti Múzeumba került hasonló bronzbaltát és kisebb, vésőszerű eszközöket sorolta fel. Röviden beszámolt az Orgoványon, Kunadacs-Köztemetőben és a HetényegyházaHobbikertek lelőhelyen feltárt kisebb korai bronzkori településrészletekről. 27 H. Tóth Elvira összegyűjtötte a megyében 1949 és 1989 között ismertté vált régészeti lelőhelyeket. 28 Adatgyűjtésében elsősorban a Régészeti Füzetek 1. sorozatában és az Archaeológiai Értesítőben megjelent rövid összefoglalásokra, 19 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1982. 6. tábla 2. 20 HORVÁTH Ferenc 1983. 79., 11. grafikai melléklet d; 1983/a. 7.; 1985. 56., I. t. 3. A tárgy a Kiskun Múzeumban található. Ltsz.: 56.51.1. 21 HORVÁTH Ferenc 1983. 7. 22 BICZÓ Piroska 1984. 43., 44., 49., 50., 61., 13. ábra. 23 BICZÓ Piroska 1984. 21. 24 BICZÓ Piroska 1984. 36. 25 HORVÁTH Attila 1984. 5. 26 Közölte a lelőhelyről származó két belsődíszes talpas tál fényképét. 27 HORVÁTH Attila 1988. 18-19. 28 H _ T0TH Elvjra 199a 81 _23 3i
