Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - Tóth Katalin: A korai bronzkor kutatástörténete Bács-Kiskun megyében

200 Banner János hívta fel elsőként a figyelmet a kiskunhalasi Református Gimnázium gyűjteményében található makói talpas tálra, mely ismeretlen, de véleménye szerint valószínűleg a város környékén levő lelőhelyről származik.

6 Patay Pál a vucedoli stílusú talpas tálak elterjedéséről szóló összefoglalójában leírta a kecskeméti múzeumban őrzött, Kecskemét-Szikráról származó talpas táltöredéket, a lelet fényképét is közölte.

7 Említette a kiskunhalasi Református Gimnázium gyűjteményének "vucedoli típusú" tálját.

8 Bóna István 1963-ban összegyűjtötte a Nagyrévi kultúra addig ismert emlékanyagát. Bács-Kiskun megyéből közölte a Kiskőrös-Seregélyesről

9 és a Kiskőrös-Meleghalomról

10 származó leletegyüttest, az általa körvonalazott ökörhalmi típusba sorolta őket. A Kiskun Múzeum régészeti gyűjteményéből a már említett Alpárról származó korsót

11 és két Kiskunfélegyháza-Páka pusztáról származó edényt

12 a kőtörési típusba, egy ismeretlen lelőhelyű edényt

13 az ökörhalmi típusba sorolt. Szintén az ökörhalmi típus leletei sorában tett közzé egy Kecskemét környékén előkerült edényt.

14 Kalicz Nándor korai bronzkori monográfiájában a Makó csoport általa összegyűjtött 71 magyarországi lelőhelye között a következő hármat sorolta fel megyénkből: Kiskunhalas, Kecskemét-Szikra és Kunpeszér.

15 Bóna István és Nováki Gyula 1982-ben feldolgozta az alpári Várdomb és Templomdomb kutatásának történetét és a lelőhelyen 1949 és 1977 között végzett feltárások eredményeit. Az ásatások során nem kerültek elő korai bronzkori leletek,

16 de a lelőhelyen 1869 és 1948 között végzett felszíni gyűjtésekből származó leletek között vannak a Nagyrévi kultúra emlékanyagába tartozó edények. Ezek részben a Magyar Nemzeti Múzeumba, részben a Kiskun Múzeumba, részben a debreceni Déri Múzeumba kerültek.

17 Bóna István véleménye szerint telepgödrökből származnak. Úgy gondolja, hogy a nagyrévi népesség állandó megtelepedésére nem került sor a lelőhelyen, csak átmeneti, tanya szerű telepük lehetett itt.

18 Kalicz-Schreiber Rózsa a Veronában rendezett, Európa neolitikumával és bronzkorával foglalkozó konferencia kötetében közölt egy rajzot egy Kiskun6 BANNER János 1939. 78. A leletet a kiskunhalasi Thorma János Múzeum őrzi. Ltsz.: 55.160.90. 7 PATAY Pál 1940. 2., 1.1. la-lb. 8 PATAY Pál 1940.4. 9 BÓNA, István 1963. 13., VIII. t. 3-4. 10 BÓNA, István 1963. 13., VIII. t. 1-2., 5. 11 BÓNA, István 1963. 16., XI. t. 6. 12 BÓNA, István 1963. 15., XII. t. 12-13. 13 BÓNA, István 1963. 13., VIII. t. 11. 14 BÓNA, István 1963. VIII. t. 7. 15 KALICZ, Nándor 1968. 78., 81. 16 BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982. 62. 17 BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982. 48., 1.1. 1-4., LI. t. 9a-b., 15. kép 1. 18 BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982. 62-63.