Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

18 A táblázatból megállapítható, hogy a kibocsátók előfordulása és vereteik számaránya fordítottan arányos. Míg az összes vizsgált leletben csak a kibocsátók alig egytizede (8,7 %) van jelen, addig a vereteik aránya már 46,3 %, a leletek több mint felében pedig csak a kibocsátók alig fele (43,5 %-a) fordul elő, az általuk veretett tallérok a vizsgált leletek tallérjainak több mint négyötödét (86,8 %-át) teszik ki. Az összehasonlításból az is kitűnik, hogy az ugyanabból az időszakból származó, de egymástól távoleső helyeken földbekerült leletek összetétele igen közel áll egymáshoz. Ebben talán az is közrejátszik, hogy a lelőhelyek többsége a török hódoltság területére esik. A következő táblázatban a fenti leletek kibocsátóit hasonlítottam össze abból a szempontból, hogy közülük hány található meg a pálmonostori lelet kibocsátói között, ill. a pálmonostori lelet kibocsátói közül hány fordul elő a többi leletben: 6. táblázat Lelőhely Előforduló kibocsátók Nem előforduló kibocsátók Összes kibocsátó Előforduló veretek Nem előforduló veretek Összes értékelhető tallérveret száma % száma % száma % db % db % db % Győr 13 92,8 1 7,2 14 100 48 71,6 19 28,4 67 100 Erd II. 13 81,2 3 18,8 16 100 30 90,9 3 9,1 33 100 Eszék 29 80,5 7 19,5 36 100 124 92,5 10 7,5 + 130 100 Svinjarevci 24 88,9 3 11,1 27 100 54 94,7 3 5,3 +57 100 Pálmonostor a 38 88,4 5 11,6 43 100 155 96,9 5 3,1 160 100 Erdl. 23 79,3 6 20,7 29 100 99 91,7 9 8,3 108 100 BudapestFortuna u. 29 65,9 15 34,1 44 100 117 83,6 23 16,4 140 100 A fenti összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a pálmonostori lelet tallérkibocsátóinak négyötöde a többi leletben is előfordul, az általuk veretett tallérok a többi vizsgált lelet 9/10-ét alkotják. Mindez jól mutatja, hogy a leletekben az egykorú pénzforgalomból lecsapódó tallérokat, tehát az egykorú pénzforgalom összetételének tükröződését kell látnunk, amelyek a leletek létrejöttének, felhalmozódásának egyedi folyamatán túl mindenekelőtt a pénzforgalom általános, az egyes leleteken felülemelkedő tendenciáit érzékeltetik. Mint a 4. táblázatból is megállapítható, a pálmonostori leletben legnagyobb számban a szász tallérok fordultak elő (27 db, 16,9 %). Ezt követi Csehország (12 db, 7,5 %), a salzburgi érsekség (11 db, 6,9 %) és Tirol (9 db, 5,6 %). A továbbiakban Berg és Brandenburg következik 7-7 darabbal (4,4 %), majd Mansfeld 6 darabbal (3,7 %). Hoorn, Öttingen és Lübeck egyaránt 5-5 (3,1 %), míg Alsó- és Felső-Ausztria, Donauwörth, Batenburg, Nimwegen és Zürich 4-4 darabbal (2,5 %) van képviselve a leletben. Leuchtenberg, Thorn és Ulm veretei 3-3